Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

ki. Ennek tűzvédelmi oka is volt. A boltíves kiképzés ma is megfigyelhető egyes gyógyszertárakban, pl. a gyulai "Aranykereszt" gyógyszertár kiképzésében. Nagy gondot fordítottak a burkolásra, elsősorban a padozatra. (Ez maradt fenn leginkább.) A burkolatok a gyógyszerészek jó esztétikai érzékére vallanak. A békési "Isteni gondviselés"-hez címzett gyógyszertár padozatának márványlapjait pl. (a padozat római katolikus templom padozatával egyidőben készült), Máramarosból hozták. A falak festésének is maradtak itt nyomai. A mennyezet az officinában boltozatos volt, s a boltozatot feketére festették arany csillagokkal, utánozva a világmindenséget /80/. Voltak -és ez volt a legtöbb- vertfalu, vagy vályog épületekben működő gyógyszertárak is, főleg falvakban; ilyenekkel városokban a versenyt a 19.sz. közepétől már nem lehetett állni. A legtöbb probléma is az utóbbi épületekkel volt, közülük kerültek ki a gyógyszervizsgálati jegyzőkönyvekben említett "földig leégett" vagy "forma szerint semmivé lett" gyógyszertárak /81/. Az 1865-ös Tervezet szerint "minden gyógyszertár tartozik a következő helyiséggel bírni: 1. Egy világos, száraz, fűthető bolttal vagy szobával, mely a gyógyszerek kiszolgáltatására alkalmatos. 2. Egy laboratóriumnak nevezett tűzmentes, s ha lehetséges boltíves helyiséggel, melynek jó léghuzatos kürtője legyen. 3. Egy vagy több száraz kamrával, a nyers gyógyszerek és készítmények elhelyezésére, úgynevezett készletkamrával. 4. Egy vagy több hűvös, mindamellett száraz, un. pincével. 5. Egy, a növények szárítására berendezett szellős padlással. 6. Egy a többitől elkülönzött helyiséggel a hasonszenvi gyógyszerek készítésére és tartására." "...Minden helyiséget jól zárhatóan kell elrendezni" -folytatódott a Tervezetben- "és csupán a gyógyszereknek fölhasználni". Mint látni fogjuk, Békés megyében a gyógyszertárak állami tulajdonbavételéig a .gyógyszertár tulajdonosok áldozatvállalásától függött, hogy milyen mértékben valósultak meg a Tervezetben felsorolt, majd az 1876.évi XIV.tc. 124.§. cl pontjában előírt feltételek. A homlokzati rész, bejárati rész, vagy portál kialakításánál szemléleti változás figyelhető meg a korszakon belül, melynek