Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - c./ A gyógyszerész emberi magatartásával szembeni követelmények, a gyógyszerészi mentalitás változása
Lajost annyira elragadták az indulatai egyik alkalommal, amikor Kosztyik János az ártatlanságáról "pattogott", hogy pálcájával a segéd "farára egyet" vágott. Végül is Kosztyik Jánosnak távoznia kellett a gyógyszertárból, ( Grindl Károlynak pedig a gyulai patika megszerzése iránti törekvései majdnem meghiúsultak /159/. A gyógyszerész felelősségével mindenkor tisztában voltak. Élet és halál ura lehetett volna a lelkiismeretlen gyógyszerész, de szinte alig van arra példa, hogy mérgezés gyanújába keveredett volna valamelyik gyógyszertár dolgozója. Említésre méltó azonban, ami Halimár György csabai gyógyszerésszel megesett. 1831-ben járványszerüen vonult végig Európán a kolera. A "dühösködő napkeleti ragadó epemirigy" gyors terjedése nagy zavart keltett országunkban is, amit még fokozott az orvosok tanácstalansága /160/. Nem ismerték fel azonnal a betegséget, a gyógyítására sem vállalkoztak. Békéscsabán 1831. július 27-én történtek az első megbetegedések. Augusztus elején még senki sem mert arra gondolni, hogy a kolera ide is beköszönthet. A szórványosan előforduló megbetegedéseket másnak hitték. Ekkor történt, hogy Halimár György, a csabai "Aranysas" gyógyszertár tulajdonosa és vidámtermészetü, egészséges felesége jóízűen elfogyasztotta ebédjét. Halimárné délután gyomorfájásról, hascsikarásról panaszkodott és estére meghalt. Mindenki arra gondolt -kivéve természetesen a teljesen ártatlan gyógyszerészt- hogy megmérgezték. A megyei főorvos is tudomást szerzett a "csabai patikáriusné gyanús, hírtelen haláláról" és elrendelte, hogy orvosokból álló bizottság boncolja fel, vizsgálja meg a gyomortartalmát, nem történt-e mérgezés. Augusztus 16-án a három orvosból álló bizottság jelentette a főorvosnak, hogy nincs már szükség kémiai analízisre, kolerában egyébként is meghaltak már jó néhányan /161/. Lehetséges, hogy Halimár György is megkapta a betegséget, mert lB32-ben már Majláth Rudolf gyógyszerész a csabai "Aranysas" tulajdonosa /162/. Kényes természetű ügyekben kerülni kell a nyilvánosságot, melyre gyakran csak a történetírónak van lehetősége. Név nélkül említem meg annak a szerencsétlen gyógyszerésznek a kálváriáját, akin hajdan az egész vármegyei tisztikar szórakozott /163/. 1841-ben nem volt mindennapos eset a válás s ha egy patikusné jelentette be válási szándékát, az óriási feltűnést keltett. Fel-
