Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - c./ A gyógyszerész emberi magatartásával szembeni követelmények, a gyógyszerészi mentalitás változása

tétlenül meg kellett vizsgálni, miért nem tud a patikusné a férjével kijönni. A példában szereplő gyógyszerészt eleinte csak a főorvos, majd orvosokból és megyei főtisztviselőkből álló népes bizottság zaklatta. A főorvost mégcsak fogadta a gyógyszerész, de a gyógyszertárra rátörő népes bizottságot már szétzavarta. Semmi kedve sem volt ahhoz, hogy annyi embernek levetkőzzön és közszemlére bocsássa gondosan takargatott testrészeit. Sokáig elhúzódott volna a vizsgálat (a bizottság panaszos levelei olvashatók a levéltárban), a gyógyszerész azonban megmakacsolta magát. Végül valakinek ragyogó ötlete támadt és egy bábaasszonnyal megvizsgáltatták a gyógyszerész feleségét. A bábaasszony igazolta, hogy a patikusné válási szándéka megalapozott, mivel hosszú házasévek után is megmaradt teljes szűzi ártatlanságában. Pain Károlyról már olvashattuk, hogy gyenge felfogású, "oklevele ugyan van, de nincs tudománya". A gyulai "Szent Háromság"-hoz címzett gyógyszertár felállításáért "esedezők" között volt. öt azért sem javasolta a megyei főorvos és a kérvényét el is utasították, mert mint afféle züllött ember "a szeszes italokat vedli a Fekete Sas vendéglőben - s onnan mulatságból késő éjjel, s nehéz fővel hazabotorkál" /164/. Az 1850-es években az abszolutizmus és terror idején a gyógyszerészek "erkölcsi" megítélésében arra is figyeltek, hogyan viselkedtek a szabadságharc idején. A kiegyezés után inkább magántermészetű problémákról olvashatunk. A politikai hitvallásnak az I. világháború után megint egyre nagyobb jelentősége lett. A gyógyszertárak átruházási kérelméhez olyan erkölcsi bizonyítványt is csatolni kellett, amely részletesen kitért arra, hogyan viselkedett a gyógyszerész "a forradalmak és azt követő román megszállás alatt /165/. A magánélet azonban legalább olyan súllyal esett latba, mint a politikai magatartás. 1921-22-ben az egyik gyulai gyógyszertár átruházása körül olyan mesterkedéseket sejtettek, miszerint "az egyik fél, vagy mindkettő meg nem engedett előnyökhöz jut a csere révén". A vizsgálat során olyan súlyos problémák kerültek napvilágra az egyik gyógyszerész magánéletét illetően, hogy csak hosszas magyarázkodás, levélváltás után engedélyezték az átruházást. A gyógyszerész ugyanis beleszeretett a laboránsnőjébe, elvált a feleségétől, majd a gyulai gyógyszertárat fel akarta cserélni egy távoli helyen lévővel. Már elköltő-