Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete
A gyógyszerészek között akadtak mások is, akik házasságkötés révén jutottak elónyösebb helyzetbe. A polgári származású Wieland Dénes (a gyulai "Aranykereszt" tulajdonosa 1911-1936) kezdetben nem rendelkezett a gyógyszertár alapításához szükséges tőkével. Apja községi jegyző volt, Simontornyáról származott, testvére is gyógyszerész volt Sarkadon. Wieland Dénes nőül vette Hajóssy Máriát, aki régi nemesi családból származott, apja országgyűlési képviselő és vármegyei főjegyző /131/. Hajóssy Mária egyébként a nagy zeneszerző, Erkel Ferenc és testvére Erkel Rudolf unokahuga volt (Erkel Rudolfnak kocsigyára volt és főrészvényes volt a csabai bankban.) Wieland Dénes felesége hozományából 1906-ban megnyitotta a békéscsabai "II. Rákóczy Ferenc"-hez címzett gyógyszertárat, majd a Bodoky család és neje kívánságára 1911-ben megvásárolta a gyulai "Aranykereszt"-et. Hagy háztartást vezettek, több alkalmazottat tartottak, volt külön kertészük, szakácsnőjük, szobalányuk. 1930-ra Wieland Dánes tagja volt a megyei törvényhatósági- és az egészségügyi bizottságnak. A Fraller és Soltész család a 19.században fokozatosan asszimilálódó, német származású polgárságot képviselte. (A német nemzetiség gazdasági-társadalmi súlya Békésben a lO.sz. közepétől jelentős volt, főként a megyeszékhelyen.) Fraller István 1B41 óta fennálló sütőüzemét 1909-ben vette át veje, Soltész Béla. (A Fraller sütöde látta el 1840-49-ben a honvédőrséget és a rabokat kenyérrel, egyébként hivatalosan 1867 óta volt hadseregszállító.) Soltész Béla tovább fejlesztette apósa üzemét, az 1930-as években 3 kemence, dagasztó gépek és villanykeverők működtek az üzemben, 14 alkalmazottat foglalkoztattak. Soltész Béla István nevű fiából gyógyszerészt nevelt, biztosította számára a gyógyszertár alapításához szükséges tőkét /132/. Gyulán már nem volt lehetőség 1935-ben ujabb gyógyszertár létesítésére, ezért Soltész István részletekben kezdte felvásárolni a már meglévő "Szent Háromság" gyógyszertárat, amely aztán 1950-ig volt birtokában. (Ez csak az un. reáljogu patika esetében volt lehetséges) A parasztság felsőbb rétegéből is származtak gyógyszerészek. Polgár Károly gyógyszerész (a szeghalmi "Szent Háromság" tulajdonosa 1925-1950) az I. világháború befejezése után került Szeghalomra. Apja Polgár Béla jómódú gazda volt, így nem okozott gon-