Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete
dot számára a "Szent Háromság" megvásárlása. Polgár Károly tagja volt az "Uri-Kaszinónak" és a Lövészegyletnek /133/. Rau József (mezőberényi "Isteni gondviselés" tulajdonosa 1921-1935) báró Majtényi Bélánétól vásárolta meg Mezőberényben a gyógyszertárat 1921-ben. Jómódú paraszti családból származott, apja az ezredforduló évében lett önálló gazda 70 kat.hold földdel. Jól gazdálkodott, a földbirtok állandóan gyarapodott, 1936-ra már elérte a 100 holdat. A gyógyszertár megvétele és fenntartása így nem okozott gondot /134/. A paraszti sorból kiemelkedők nem tipikus, de figyelemreméltó képviselőjét személyesiti meg Bagi Vince békésszentandrási születésű gyógyszerész, aki 1924-ben nyert gyógyszerészi oklevelet, 6 évet segédeskedett Budapesten az "Angyal" gyógyszertárban, majd szakított a pályával és Lajos nevű fivérével együtt jobban jövedelmező perzsaszőnyeg-üzemet létesített Békésszentandráson (az üzem ma is működik) /135/. A gyógyszerészek között találjuk néhány nagykereskedő gyermekét is. Féhn Olga (a gyulai "Aranykereszt" kezelője 1936-1950) apja Féhn István, Gyula első és legnagyobb háztartási- és vegyiáru nagykereskedésének volt a tulajdonosa. Dr.Adler Miksa (az orosházi "Fehér Kígyó" tulajdonosa 1930-1947) családjában szesznagykereskedők, fűszer és vegyeskereskedők találhatók /136/. A 20.sz. elejétől a megyei zsidóság kis- és középpolgárság soraiban elhelyezkedő rétegének (terménykereskedők, iparcikkeket árusító városi szaküzletek, malmok, szeszfőzdék, fürésztelepek tulajdonosai, valamint kézmüiparosok stb.) gyermekeiből is kerültek ki gyógyszerészek. A gyógyszerészekkel szemben támasztott gazdasági feltételek eltértek egymástól. Az alkalmazottaknál nem volt feltétel a vagyoni megalapozottság, tőkével általában csak a gyógyszertár-tulajdonosnak kellett rendelkeznie. A gyógyszertár-tulajdonosnak a gyógyszertár berendezését, teljes felszerelését, fenntartását és üzemeltetését biztosítani kellett. Elsősorban akkor kellett tőkével rendelkeznie, ha meglévő, már működő gyógyszertárat vásárolt meg mástól. Ha jogot kapott, hitellel is felállíthatta az új gyógyszertárat. Az alkalmazott pedig éppen azért volt alkalmazott, mert nem volt tőkéje ahhoz, hogy patikát vásároljon, vagy protekciója ahhoz, hogy a belügyminisztertől új jogot kapjon. Az