Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

A szántóföldi növénytermesztés

hatását: kihasználatlanul hevert a nagy tőkeigényű gépleltár egy része, ugyanakkor az ökörszántás sekélyebb voltánál fogva gyengébben előkészített talajba kerültek a vetőmagvak. A termelési költségek mindenáron való csökkentése érdekében a minisztérium gépszántási keretszámot jelölt meg. 1933-ban a kenderszállítás kisvasúira való áttételével annyi igaerő szabadult fel, hogy újabb 2 800 kh-dal csökkenhetett a gépi szántás.

21 Ezzel már 60%-ra zsugorodott a legjobb minőségű, a mezőhegyesi talajadottságoknak leginkább megfelelő őszi mélyszántás. Az ökörszántás alacsonyabb költséget igényelt annak ellenére, hogy egy gőzeke napi munkáját 16—20 pár ökörrel lehetett pótolni.

22 A talajművelés spontán kialakult folyamatának felborulása nem járt következmények nélkül. A kényszerkörülményekhez alkalmazkodó váltást tovább nehezítették a megszaporodó, merev központi utasítások. Egyetlen előre nem látható időjárás változás áthúzta a válságintézkedések nyomán kiformálódott terveket. így történt 1933-ban; az igazgatóság jelentése tömör összefoglalását adja a kialakult helyzetnek: „Kénytelen azonban az igazgatóság már most reámutatni arra, hogy a folyó évi abnormális időjárással kapcsolatban egyes gazdasági terményeknél meghosszabbodott a tenyészidő, s ezzel mintegy három héttel eltolódott gazdasági munkák folyományaként előreláthatólag a fogatoserőt igénylő gazdasági munkálatoknál folyó év őszén oly torlódás fog előállani, amely a szántásnak igaerővel és kellő időben való elvégzését — különösen egy rövidebb, vagy kedvezőtlen ősz esetén — lehetetlenné teszi. Ez esetben — miután általánosságban, de különösen az itteni viszonyok között a termelés szempontjából elsőrendű fontossággal bír —, hogy a tavaszi szántás a lehetőségig mellőztessék, s ehhezkepest minden eke alá vont terület a tél beállta előtt felszántassék, az igazgatóság kénytelen lesz a folyó évben a múlt évben megállapított keretet esetleg túllépni, miután a mai beszerzési és értékesítési lehetőségek között a megfelelő talajművelés biztosítása, az őszi munkálatokra beszerzendő, s a munkálatok elvégzése után hízóba állítandó igásökrök beszerzésével az üzem érdekeit kielégítő módon nem lenne megoldható."

23 A korábbi művelési struktúrához igazított igaerő a kiterjesztett ökörszántáshoz kevésnek bizonyult. A nagyüzem korabeli jól bevált gyakorlatát, az őszi munkacsúcsra felduzzasztott ökörállomány egy részének meghizlalását a felvásárlási árak esése tette gazdaságtalanná. Tetézte a gondokat, hogy a gőzekeszántásra alapozott talajművelést folytató ménesbirtok „avult és hiányos" fogatos talajművelő eszközökkel rendelkezett.

24 Az igazgatóság nem tudott megfelelő megoldást találni. 1933-ban tavaszra maradt a tervezett őszi mélyszántás 15 %-a.

2S A ménesbirtokot sújtó tényezők természetesen országosan is hasonló következményekkel jártak. Nemcsak a gőzekék fűtőanyaga, a szén, hanem relatíve a benzin is olyan mértékben drágult meg, hogy a gazdaságok a 6 913 darabból álló traktorállományból 1934—35-ben mindössze 3 600-at működtettek.

26 A korábbi arányok Mezőhegyesen csak az 1930-as évek második felében állottak helyre. Hogy a terméseredményekben tendenciaszerűen megmutatkozó következménye nem lett a szántás minőségromlásának, az a korábbi öt évtized kitűnő talajművelésének köszönhető. A szántás, bár a talajelőkészítés elsődlegesen meghatározó eleme volt, egyedül mégsem tudta biztosítani a talaj morzsalékos szerkezetének azt a fokát, amely az optimális tápanyag-, nedvesség-, levegő- és hőmérséklet-háztartáshoz szükségeltetett. A négy tényező mindegyikére egyformán szükség volt, mert a termés nagyságát a relatív minimum törvényének megfelelően az optimumhoz képest legkisebb mennyiségben jelenlevő összetevő határozta meg. Mezőhegyesen a kevés és egyenetlen megoszlású csapadék miatt a nedvesség tárolására és megőrzésére kellett legnagyobb gondot fordítani. A talaj felső rétegének víztároló képességét növelő eszköz a borona és a henger volt. A gőzekeszántás 54