Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

A szántóföldi növénytermesztés

mélyművelést. Ugyanilyen súlyú érvként esett latba az is, hogy mélyszántással kedvezőbb talajvíz-háztartást sikerült biztosítani. A birtok nagy kiterjedése garantálta a gőzekék eredményes kihasználását. A más irányú országos tendenciát mutatja viszont az, hogy 1928-ban 6 000 traktorral szemben már csak 480 gőzeke volt használatban.

11 Az üzemen kívül helyezett lokomobilokból vásárolt a ménesbirtok. 1923-ra mind a kilenc kerületnek megszerezték a két lokomobilból és egy billenőekéből álló gőzekeszereletet.

12 A vásárlásnál két szempont érvényesült, a gyorsaság és a lehető legolcsóbb ár. Az 1922/23. évi költségvetés indoklásában az igazgatóság leszögezte, hogy „amíg nem történik meg a gőzekék teljes pótlása, addig nincs megfelelő talajmunka".

13 Az árakra a gépműhely későbbi értékeléséből következtethetünk, eszerint akadt olyan garnitúra, amelyért a ménesbirtok ócskavas árat — 7 000 P — fizetett.

14 A rekonstrukció idején nagy szolgálatokat tettek ezek a gépek, viszont felújításuk még 1934-ben is tartott. Traktorokra való utalást elvétve találni a korszakra vonatkozó forrásokban. 1924-ben az öntözött rétek feltörésére hivatkozva három Fordson traktor vásárlásához szükséges valutát igényelt a Földművelésügyi Minisztérium a Pénzügytől.* s Ugyanebben az évben az OMGE vándorgyűlésén Batta Sándor két traktor beszerzéséről számolt be.

16 Fáy Andor kézirata szerint az 1930-as évek végén, Koch Gyula igazgatósága idején, szaporodott meg a gazdaság traktorállománya.

17 Szerepet akkor is csak a tarlószántásban és a második szántásban kaptak. A hiátusokkal bemutatott gép- és eszközállomány állott rendelkezésre az okszerű talajműveléshez. A talajművelés folyamatából e részben a talaj-előkészítést tekintjük át, a további fázisok ismertetésére az egyes növényféléknél térünk ki. Sok Összetevőből álló feladat hárult a talajelőkészítésre: a tarlómaradvány és a trágya talajba juttatása, a talaj vízforgalmának szabályozása, az optimális vetőágy előkészítése, valamint a gyomok és kártevők irtása. Közvetlenül az elővetemény betakarítása után kezdetét vette a talaj-előkészítés a tarlószántással. A tarlóhántás a talaj nedvességkészletét védte. Mezőhegyesen július végén indultak meg az ekék és a gyorsabban mozgó tárcsásboronák. Először azok a területek kerültek sorra, amelyekre az azonos időben induló gőzekék később érkeztek. Látványnak sem volt akármilyen, amikor a nehézkesen mozgó lokomobilokat kivontatták a szántandó tábla két szélére, és a gőzgép alatti tárcsára szerelt, sodronykötéllel vontatott, többnyire 6 vasú billenőekék megindultak. 10—12 col — 25—32 cm — mélyen szántottak Mezőhegyesen.

18 Általában 5 cm-rel változtatták évente a mélységet, mert az azonos mélységű szántás nyomán kialakult volna egy eltömődött vízzáró réteg. A kellő időben, nagy gonddal végzett őszi mélyszántás volt a stabil és magas terméshozamok egyik legfontosabb garanciája. A gőzekeszántással augusztus elejétől november végéig elkészültek. A szokott munkarendet egy-egy átlagosnál csapadékosabb ősz olykor felborította, ilyenkor a sok tonnás tárcsás-dobos gőzekeszereleteket a nedves talajokon nem lehetett használni. A leállított gőzekék helyére a kritikus időszakokban hagyományos ökörfogatos ekéket vezényeltek. Normális üzemmenet mellett a kilenc gőzekeszerelet különösebb nehézség nélkül megszántotta az évelő takarmánynövények levonása után maradó mintegy 20 000 kh-at. 1924-től 1929-ig az őszi mélyszántásban alig kaptak szerepet az ökörvontatta ekék. 1929-ben 20 036 kh-at szántottak gőzekékkel.

19 A gazdasági válság lényeges visszalépést hozott. A gőzekék működtetéséhez szükséges ipari nyersanyagok a mezőgazdasági árakhoz képest oly mértékben megdrágultak, hogy a növénytermesztés szempontjából legjobb szántási mód gazdaságtalanná vált. 1930-ban 18 707, 1931-ben 17 682, 1932-ben 14 900 kh-ra csökkent a gőzekével végzett őszi mélyszántás.

20 Három év alatt 74,3 %-ra csökkent a gőzekeszántás területe. Ennek negatív következménye kétszeresen éreztette 53