Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

A ménesbirtok tőkestruktúrája és annak változásai

ra és önmérsékletre int, mondván, pontos összehasonlításra csak azonos értékű birtoknál van lehetőség.

2 így a táblázatunk kiegészítő adatsorai, valamint a későbbiekben teendő normatív összevetések is csak globális következtetések levonását teszik lehetővé. Mindenesetre annyi bizonyosan megállapítható, a mezőhegyesi ménesbirtok a hazai nagybirtokoknál jóval belterjesebben gazdálkodott. Az alaptőke aránya átlagosan 10%kal kisebb, mint az OMGE gyűjtésében szereplő birtokoknál. Az alaptőkén belül 62,7:37,3% a telek-, illetve az épülettőke aránya. Ugyanez az arány a dunántúli nagybirtokoknál 76:24%. Hensch Árpád normatív adatai szerint 40 %-os épülettőke jelent belterjes gazdálkodást. A ménesbirtok épülettőke aránya közelítette ezt az értéket. Nem összehasonlításképpen, csak jelzésszerűen közöljük, Németországban az össztőkeértékből 80—70—55%, Angliában 48% esett az alaptőkére.

3 Az üzemtőke oldalon a holtleltár mutatja a legnagyobb eltérést, amiből arra következtethetünk, hogy 1926-ra a ménesbirtok jórészt pótolni tudta a megszálló román csapatok zsákmányává lett gép- és eszközállományát. Viszont sokkal lassabban ment — a későbbiekben abszolút számokkal igazolódik — az állatállomány rekonstrukciója. Az elevenleltár aránya alig több mint 1%-kal haladja meg a viszonylag belterjesen gazdálkodó dunántúli nagybirtokét. Az átlagot meghaladó forgótőke mozgékonyabb gazdálkodásra utal. Ismét inkább a tájékoztatás, mint az összevetés szándékával közöljük az üzemtőke összetevőinek alakulását a Hensch-féle elméleti kategóriák szerint. (2. táblázat) A Mezőhegyesre vonatkozó adatok az elevenleltár kivételével megfelelnek a belterjesség kívánta értékeknek. Az abszolút számokkal történő összehasonlítás megerősíti az előbbiekben elmondottakat. (3. táblázat) A Dunántúl 1 kh szántóföldjére eső összes tőkeértéknél 114 P-vel magasabb a mezőhegyesi. Azért vettük bázisadatnak a Dunántúlt, mert abszolút értékben itt a legmagasabb az üzemtőke értéke. Az OMGE Alföldet reprezentáló adatgyűjtésében az alaptőke, azon belül a telektőke értéke jóval magasabb az átlagnál. A tőkestruktúra, az összes tőkék abszolút értéke rendkívül kedvező képet ad a mezőhegyesi ménesbirtokról. A hazai háttérhez mérve kellőképpen magas volt a jövedelmezőségben legnagyobb szerepet játszó üzemtőkék aránya; a forgótőke aránya, értéke mozgékony, változásokra lehetőséget adó gazdálkodást biztosított, A tőkék kedvező összetételét megerősíti az, hogy a 46,4%-os telektőke arány az ország egyik legjobb minőségű szántóföldjét takarja. 2. táblázat Az üzemtőkék arányának alakulása elméletben és gyakorlatban

4 (Az alaptőkéhez viszonyítva) Hensch-féle elméleti kategóriák Dunántúli nagyüzemek Mezőhegyes Külterjes Középterjes Belterjes Dunántúli nagyüzemek Mezőhegyes üzemmód mellett Dunántúli nagyüzemek Mezőhegyes % Holtleltár Elevenleltár Álló- (üzem-) tőke összesen Forgótőke Üzemtőke összesen 4 10 14 6 20 6 14 20 10 30 8 18 26 14 40 4,3 7,6 11,9 7,3 19,2 10,3 10,5 20,8 14,3 35,1 29