Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Mérnökök „Erkelék”: (Ifj.) Erkel János E. Ferenc zeneszerző unokája, azaz János fiának a fia, az Alsó-Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat igazgatója, a város egyik köztiszteletben álló polgára. Felesége Habinay Róza, többek szerint Lindlékkel rokonságban állt, ez is oka lehetett a szoros családi kapcsolatnak. H. Róza testvére, H. Krisztina („Tincsi néni”) is gyakran szerepel a naplóban. (Fivérük, a korábban elhunyt Pál, társulati mérnök alapította 1885-ben a Korcsolya Egyletet.) Az Erkel gyerekek állandó tagjai a fiatalokból álló társaságnak. Margit: nem ment férjhez, nem tanult; Mária („Mid”) katonatiszthez ment feleségül (1. előbb: Dömötörné); Andor mérnökből hivatásos katona lett; Béla: az egyik visszaemlékező szerint „sok minden volt” — nem tudtuk kideríteni a foglalkozását; Rudolf („Rudi”) nem alapított családot; Lajos orvosi diplomát szerzett; Gyula és Tibor mindketten gazdatisztek lettek. Bodoki (Bodoky) Kálmán (1858-1918) a gyulai Folyammérnöki Hivatal mérnöke, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület igazgatósági tagja. B. Károly, a neves folyamszabályozó mérnök fia. Winkler Ferenc gyulai gyógyszerész leányát, Ilonát vette feleségül, gyermekük nem született. Gallacz (Gallatz) János (1849—1901) mérnök, műszaki tanácsos, a Körös- és Maros-völgy ármentesítésének egyik kulcsalakja, Olmützben született osztrák katona- tiszti családban. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Grazban végezte. 1873-ban Gyulán a Folyammérnöki Hivatalnál kezdte pályáját, itt tanult meg magyarul. 1879- től a hivatal vezetőjeként, 1889-től Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. Már nem szerepelhetett a naplóban. A napló írásakor már felesége „Muki néni” (csicseri Ormós Janka Nepomucéna [1859-1899], egy gyulai ügyvéd, Ormós János [1820—1884] és Hoffmann Borbála 11822—1879] leánya) sem élt. Gyermekeik azonban szüleiket követve szintén szoros kapcsolatban álltak Lindlékkel: Ida (Pósáné lett), Imre, Sarolta („Sári”), Paula („Palcsi”) ifjabb Dombi katonatiszthez ment feleségül, Mária („Mici”) Dobos katonatiszt felesége lett (1. előbb), Irma („Irmuska”) felnőttként zongoratanításból tartotta el magát. A leszármazottak harmadik-negyedik nemzedékében is találkozunk mérnökökkel.107 Haviár Lajos ármentesítő társulati főmérnök a naplóírás idején, viszonylag fiatalon hunyt el (1906). Felesége, Hücke Mária sógornője Destek őrnagynak. A Haviár gyerekek közül Mária („Mici”) a visszaemlékezők szerint arról volt nevezetes, hogy élete során négyszer ment férjhez; Izabella („Iza”), ifjabb Lajos („Lala”) műegyetemi tanulmányait abbahagyva, jogász lett, majd Békés megyei árvaszéki elnök. Az ő felesége volt Horti Erzsiké (1. a Horti családnál). Szarvassy Arzén (1854-1914) (eredeti neve Hirsch, szepesi német eredetű) mérnök, a naplóírás idején a gyulai Folyammérnöki Hivatal vezetője volt műszaki tanácsos rangban. Felesége az Almásyak gazdatisztjének, Lukács Károlynak a leánya, Lukács Ilona (1863—1929), fivére L. Endre főszolgabíró. A „Szarvassy lányok és fiúk” gyakran 107 Gőg Imre: Százötven éve született Gallacz János. Víztükör. 1999. (XXXIX.) 3. sz. Ezt a forrást Kosa Ferencnek köszönöm. A szoros kapcsolatról vall, hogy Lindl Istvánná gyászjelentését (1943) oldalágként mind a Gallacz, mind az Ormós család aláírta. 45
