Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
git (1905—1986).102 Ladicsné Kliment Margit Lindl Eta valószínűleg legközelebbi barátnője volt. A Ladies család rokonságban állt több más, neves gyulai famíliával, Ambrusékkal, Haviárékkal, Destekékkel, Nuszbekékkel, Bodokiékkal. „Nuszbekék”: N. Sándor (1848-1922) a Békésvármegyei Takarékpénztár igazgatója, Sarkadról - ahol gazdatiszt volt — költözött át Gyulára. Apja, József, neves gyulai építőmesterként dolgozott. Felesége Márki Mária (1859—1945), „öreg Nuszbekné” ugyancsak gazdatiszti családból származott. Gyermekük ifjabb Sándor (1877—1953) jogász, békéscsabai járásbírósági aljegyző, a Békés munkatársa, akinek első felesége Balogh Emma, B. Ambrus sarkadi református lelkész és Nagy Emma leánya volt (1900), második feleségét, Uzon Mariska tanítónőt 1903-ban vette el. További gyermekeik: Júlia Kauffmann Ödön katonatiszt felesége, Lajos gyorsíró, „Jancsi”, Mária („Marcsi”) Dubányi Gyuláné. Gyakran látogatták egymást Lindlékkel. Nuszbekéké volt a közelükben, a mai Munkácsy és Kossuth utca sarkán álló ház.103 „Szénássyék”: Szénássy József (1839-1920) a Békésvármegyei Takarékpénztár alkalmazottja, végül vezérigazgatója, a gyulai Polgári Körnek évtizedeken át igazgatója. Eredetileg Kratochvill volt, édesanyja nevét vette fel. Fivére Gyulai László néven a maga korában ismert festőművész, Munkácsy Mihályt tanította Gyulán. Sz. József felesége, Nuszbek Gizella (1856—1936) N. Sándor húga volt. A Szénássy házaspár két lánya föltűnt a Lindl lányok baráti körében. A naplóírás évtizede után fiatalon haltak meg. A Szénássy fiú, Dénes, Budapesten a bankéletben helyezkedett el.104 Erkel Rezső (Rudolf) (1819-1907): E. Ferenc zeneszerző öccse. A pesti egyetemen orvosnak tanult, de nem praktizált. Feleségül vette egy jómódú pesti polgárcsalád leányát, Unger Krisztinát, aki némelyik feltevés szerint Lindlné távoli rokonságához tartozott. Gyermekük nem született. Gyulán telepedtek le, tekintélyes tőkéjükből éltek. E. Rezső a Békésvármegyei Takarékpénztár egyik alapítója, a város tekintélyes polgára volt.105 Összegző megjegyzés. A helyi bankok, mint magánvállalkozások tisztviselőit, talán saját kötődésük miatt, egyik visszaemlékező sem rangsorolta.106 A napló sem tud erről. A takarékpénztárakhoz kötődők presztízse a visszaemlékezők és a korabeli sajtó tanúsága szerint magas volt. Láttuk: a vezető beosztásúak nagyrészt egyben alapítók és legnagyobb részvényesek is. 102 Az utóbbi három nem alapított családot. Idős korukig a gyulai Ladics-házban éltek. Dolgozatunk elején már említettük, hogy az általuk megőrzött hagyaték és miliő tette lehetővé az épület polgári lakásmúzeummá alakítását (Bugár-Mészáros Károly 1989.; Kóhn 2004:190-191.). 103 Márki-Zay Lajos: Teljesült Székely Nuszbek Sándor utolsó kívánsága. Gyulai Hírlap, 1991. nov. 22.; Békés 1900. nov. 25. 104 Kóhn 2004: 193-195. (Szénássy József és neje, Nuszbek Gizella). 105 Kóhn 2004: 191-192. (Dr. Erkel Rezső). 106 Hanák Péter határozott társadalmi elkülönítést feltételez a köz- és magántisztviselők között (Hanák 1983.). 44
