Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
meglátogatását jelentette, például a városközponttól kb. 3 km-re eső Bodoky-tanyát, ahol a szerény úrilakot kis arborétum vette körül vagy a kígyósi országúton megközelíthető Hoffmann-tanyát. Szőlőben idősebb ismerősöknél szintén ritkán jártak. Közelebbi helyszínt nem jelölt meg Lindl Eta, különben Gyula lakóterületének közvetlen közelében, hozzá kapcsolódva több zárt szőlőskert feküdt. Végül itt is említjük a sétakocsizásokat, amelyek valószínűleg külterületre vezettek. Gyula határán kívülre utazások (tágabh mobilitás) Elöljáróban jegyezzük meg, hogy a városból elutazás ugyanúgy beleillik a kapcsolati háló fölvázolásába, mint a társas életi alkalmak sorába. Az utóbbi mellett azért döntöttünk, mert erősebbnek érezzük benne a lakóhelyi naplóesemények „kihelyezett” folytatását, és mert általában nem tudni, hogy az úti célként meglátogatottak milyen helyet foglalnak el a család kapcsolatrendszerében. A naplóíró összesen 106 Gyula igazgatási határán kívülre történő utazást regisztrált, ami a teljes éveket tekintve, évi 9-15, átlagosan tíz és „fél” utazást jelent. Igaz, ez havi eloszlásban az egy eseményt sem éri el, mégis megállapítható, hogy az utazások fontos részét képezték a család kapcsolattartási gyakorlatának, sőt életvitelének, ami szerény anyagi helyzetüket tekintve, nem jelentéktelen kiadás lehetett. Évszakok szerint a nyári hónapokra esett a legtöbb utazás. Időtartamban nagy különbségek tapasztalhatók. A közeli Kétegyházát, Csorvást, Békéscsabát akár egy nap alatt megjárhatták, sőt egyetlen délután fordulhattak. Azonban nem mindig siettek, a közelebbi helyekre utazások két-három napot-éjszakát is igénybe vehettek, míg a távolabbiak akár ötöt, nyolcat, de legalább egy hetet. A 106 elutazás 114 tartózkodást jelent. Más eredményhez jutunk, ha célpontokat veszünk számba. Ezekből az ismétlések kiesésével 19 helység (hely) marad, négy város, 13 község, két uradalmi puszta (major). Egy utazás több helyet is érinthetett, de csak a tartózkodást vettük számba, az átutazást nem, innen adódnak az eltérések. A városok között négy alkalommal Budapest (Pest) a legfrekventáltabb, de ide mindig Ujszászról indultak, az egyes utazások időtartama sosem derül ki. Egy-egy napot szántak két ízben Aradra, egyszer-egyszer Nagyváradra és Szolnokra. A községek körében Kétegyháza vezet (51-szer volt úti cél, egyébként az összes elutazásoknak csaknem a felét teszi ki). Utána következik Csorvás (13), Békéscsaba (10), Újszász (Pest m.) (8), Kisjenő (Arad m.) (7), Bél (Bihar m.) és Elek (Arad m.) (2—2), Dunakeszi, Gyulavári, Sarkad, Mezőberény (1—1). A mindkét meglátogatott major, a Feketegyarmathoz tartozó Feset (7) és Sikló határában Kéthalom (1) az apa által egykor szolgált uradalomhoz tartozott, Gyulához közel fekszik. (Ujszász Nagygöbölyjárás majorját a napló külön nem tünteti föl.) Az elutazások okait és akiket fölkerestek, azoknak kilétét elvétve jelölte meg Lindl Etelka. Az esetek túnyomó többsége rokoni vagy baráti látogatás volt, gyakran családi vagy egyházi ünnep alkalmával. A kétegyházi és csorvási kirándulásokhoz — bátran 31
