Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
3. Havi beosztás. Egyáltalán nem mutat szabályszerűséget, ciklusok nem rajzolódnak ki. 4. Évi, évszak szerinti beosztás. Egyértelműen a tavasz és az ősz a legfrekven- táltabbak. Télen valamelyest adventben, karácsony és újév táján, valamint farsangkor élénkül meg a látogatás. Végül a nyár (július—augusztus) a kapcsolattartás szempontjából a legeseménytelenebb, amit a korabeli törvénykezési és az iskolai szünettel párhuzamos nyaralások és utazások pótolnak. Családi ünnepek A naplóban a leggyakrabban „címkézett” alkalmak, közülük is kiemelkedik a névnap. Polgárságról lévén szó, valamelyest meglepő, hogy születésnapnak nincs nyoma. Még a szudétanémet eredetű kétegyházi lakos Böhmék is a családfő névnapját, a Miklós-napot ünnepük. Lindl Eta sosem írja, hogy köszöntenek, ellenben „gratulálni” jönnek-mennek. A visszaemlékezők állították, hogy ajándékozás semmilyen szinten nem volt szokás, köszöntő szavakkal kívántak minden jót az ünnepeknek. A vendégeket főleg hidegtállal, süteménnyel és borral kínálták. Kérdés, a névnapok ünneplése körül kialakultak-e kölcsönös visszahíváson alapuló zártkörű társaságok? Nehéz elképzelnünk, hogy a korabeli hazai középrétegre jellemző forma Gyulán hiányzott volna, de a Lindl-naplóból nem igazolható.19 Az egyik visszaemlékező beszámolt róla, hogy Ladicsékhoz a családfő nevenapján már reggeltől meghívott férfivendégek mentek, nyers sonkát, hideg kolbászt, szalámiféléket, de zónapörköltet is és süteményeket fogyaszthattak. A naplóíró névünnepén, Etelka-napon (december 16.) a gratulálok egyik évben sem hiányoztak, 1901-ben 24-en jelentek meg. Két „néni” mellett a többiek a naplóíró mindkét nembeli korosztálybeliek. A viszonylag nagy szám magyarázatául kínálkozna, hogy Lindl Eta ekkor 24 éves, azaz fiatal leány volt, ám 1909-ben már 32 éves, „mégis” 33-an köszöntötték névnapján és másnap, többségben nők, gyermekektől édesanyja korúakig, természetesen mindkét nemből korosztálybeliek is. Jóllehet a közbülső években váltakozott a gratulálok száma, a viszonylag magas szám állandónak mondható, nem életkorával függött össze, akár a húgánál és az édesanyjánál. 1901-ben Jolán-nap- ra (november 18.) 12-en, 1909-ben 25-en érkeztek, csaknem ugyanazok a személyek, akik Etát köszöntötték. 1902-ben az anyának Anna-napon (július 26.) hatan, 1905- ben 18-an, 1908-ban 20-an gratuláltak. A számok hullámzásából és a délelőttől kora estig érkező gratulálókból arra gondolunk, hogy Lindlék a névnapokra nem hívták a vendégeket, hanem aki tehette és illendőnek tartotta, hívás nélkül ment. így a náluk megjelenők nem alkottak zártabb polgári „névnapozó” társaságot. A névnapot törekedtek a kalendáriumban kijelölt napon köszönteni. De mint láttuk, Etelka-nap másnapján folytatódott a köszöntés, vagy például 1902-ben péntekre esett „Mária neve napja” (szeptember 12.), Lindlék viszont szeptember 14-én vasárnap mentek hét családhoz Máriát gratulálni, a nyolcadiknál ebédeltek, délután Kétegy19 Kövér 1995. A szerző témafclvető előadásában a két háború közönről Hajdúböszörményből ír le ilyeneket. 17
