Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Németh Csaba: Üdülési szokások a „boldog békeidők"-ben
lapjai, mert az említett albumok nem egyetlen gyűjtőtől, s nem is csak egy családtól származnak. A legtöbb album Ladies László (1864-1924) legkisebb lánya, Margit és sógornője (a felesége, Kliment Margit testvére), Kliment Márta gyűjtéséből származik, de sok lapunk maradt fenn öccse, Ladies Gyula (1868-1928) hagyatékából is. Ennek a szerencsés helyzetnek köszönhetjük, hogy a két család tagjainak egymáshoz küldött képeslapjai alapján még pontosabb képet kapunk a családtagok mozgásirányáról. A címzésekből a címzett lakhelyének, társadalmi rangjának, munkahelyének a változásai is követhetők. A bélyeg árának alakulása az inflációról árulkodik. A postabélyegző — szerencsére általában jól kiolvasható — elárulja a feladás pontos helyét és dátumát akkor is, ha azt a feladó nem tüntette fel, vagy esetleg egy más települést ábrázoló lapot küldött valahonnét. Jelen írásunkban a lapok nyomtatási technikáira, kiadóira, vagy épp a rajtuk szereplő írás grafológiai jellemzőire, bár ezek is értékes információkat szolgáltatnak, nem térünk ki. A bőség zavarával küszködve nehéz volt eldöntenünk, hogy először is milyen megoldáshoz folyamodjunk. Gondoltunk arra, hogy a megadott időszak egy jellemző évét kiválasztva megnézzük, hogy a családtagok, rokonok közül éppen ki hol töltötte a szabadidejét. Az is eszünkbe jutott, hogy kiválasztunk egy családtagot, mondjuk a család fejét, az említett Ladies Lászlót és az ő utazásait követjük nyomon a jelzett korszakban. Végül mégis más megoldás mellett döntöttünk. A korabeli Magyarország jellegzetes üdülőhelyeit szeretnénk felvillantani, az ott megforduló vendégek néhány jellemző mondatával bemutatni őket. A Ladies család tagjai Erdély nevezetes fürdői közül Herkulesfürdőt részesítették előnyben, de Szovátán is megfordultak. Csupán átutazóban jártak Vízaknán, illetve a közeli, Nagyvárad melletti Félixfürdőn, Püspökfürdőn és Biharfüreden. Egyik ismerősük néhány évig Temesváron dolgozott, képeslapjai révén a közeli Buziás fürdőéletébe is bepillanthatunk. A felvidéki üdülőhelyek közül a Kassa környékiek vonzották a család tagjait. Iglófüred nem nyerte el a tetszésüket, de Feketehegyen, Báznán, Bártfafürdőn, Vihnyén, Stószfürdőn, illetve Tátrafüreden szép napokat töltöttek. Ladies Györgyné 1911. június 11-én egy ételmérgezés következtében Parádfiirdőn halt meg. Fia, Gyula csak az ezutáni években ismerkedett meg a téli Tátrával, s úgy találta, hogy ekkor még szebb, mint nyáron. A családtagok a Felvidék nyugati, híresebb - s bizonyára drágább — fürdőit nem látogatták. Ekkor kezdett divatba jönni a Balaton. Az itteni helységek közül Balatonfüred, Balatonföldvár, Balatonaliga és Siófok fürdőit jobbára Ladies Gyula vette igénybe, de a nagybányai rokonok is megfordultak bennük, sőt Csausz Istvánná Návay Ilonka még Hévízre is eljutott. A magyar tengert azonban ebben az időben az Adria Fiume környéki része jelentette. Ez is a drágább üdülőhelyek közé tartozott, így nem csodálkozhatunk rajta, hogy a vizsgált közel két évtized alatt Ladicsék csak három, míg Klimenték mindössze két évben jutottak el odáig. 128
