Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
időn keresztül ugyanarról a helyről történhetett. A június különleges hónapnak számít ebből a szempontból, ekkor ugyanis nemhogy vásárolt volna, hanem éppen feleslege volt a családnak tejtermékekből, amit értékesített is. Ennek az adatait rögzíti a napló végén található két oldalas tejbevételeket tartalmazó feljegyzéssorozat. Eszerint június 8. és július 5. között a családnak mintegy kilenc forint bevétele volt ebből. Leggyakrabban tejet értékesítettek, de emellett aludttejet és tejfelt is, és néhány esetben a feljegyzésekből az is kiderül, hogy mindez a „piacon” történt. A tej árusításának kérdése azért is érdekes, mivel ugyan tejet nem, más tejtermékeket, például tejfelt vagy túrót június során is vásárolt a család.39 A tejbevételből származó összeggel egyébként úgy látszik Kliment Margit rendelkezett, és azt a háztartás más területein hasznosította, ahogy arról a „kölcsönvettem tejpénzből” bejegyzés tanúskodik június 28-án. A család zöldség- és gyümölcsfogyasztása alapvetően a szezonalitással jellemezhető, akkor és olyan árukat vásároltak, amelyek éppen elérhetőek voltak az adott évszakban. Ezen belül azonban egyértelműen megkülönböztethetjük az alkalmi és azonnali fogyasztásra történő, és az év későbbi időszakára, tartósítás céljával történő beszerzéseket. Mindenesetre akár a zöldségek, akár a gyümölcsök listáját nézzük, meglehetősen színes és változatos képet találunk. Előbbiek körében a leggyakoribbak a saláta, sóska, hagyma, petrezselyem, paradicsom, zöldség, paprika, borsó, karalábé, tök, kelkáposzta, káposzta, míg az utóbbiaknál az alma, mazsola, citrom, dinnye, barack voltak. De ezeken túl ritkábban vásároltak még tormát, babot, paszulyt, uborkát, retket, rebarbarát, zellert, karfiolt, céklát vagy a gyümölcsök köréből pöszmétét, epret, meggyet, cseresznyét, ribizlit, körtét, szilvát, szőlőt, birsalmát vagy éppen mandulát, fügét, datolyát és narancsot. Magukról a befőzésekről nincsenek külön feljegyzések a naplóban, azokat a mindennapos bevásárlások között találhatjuk egy-egy rövid megjegyzéssel kiegészítve, mint például „uborka betenni” vagy „barack lekvárnak”. így az, hogy pontosan mennyi befőtt volt a háztartásban az adott év során, nem állapítható meg, azt viszont megtudhatjuk, hogy a káposztát sóval és borssal ízesítve savanyították, a paradicsomot befőzték és uborkát is raktak el télire, míg a gyümölcsök közül az eperből, barackból, szilvából és ribizliből lekvárt főztek, a meggyből és szilvából pedig befőttet készítettek. A napló bejegyzéseiből a család italfogyasztásáról is nyerhetünk adatokat. Az év során a leggyakrabban vásárolt ital a sör [62] volt. Néhány alkalommal még azt is megtudhatjuk, hogy ez a vásárlás valószínűleg a családfő számára történt, legalábbis a „sör Lacinak” bejegyzések erre engednek következtetni. Lényegesen ritkábban találhatunk adatokat egyéb szeszes italokra vonatkozóan: a bor harmincszor, a pálinka tizenhétszer, míg a rum mindössze ötször szerepel. Viszonylag rendszeresen vásárolt a család Margit-vizet [24] és szódavizet [9], illetve szódát [27], ez utóbbiról azonban megjegyzendő, hogy gyakran a borral együtt vették. A kávé [47] viszonylagos gyakorisága és rendszeres vásárlása mellett azért is külön figyelmet érdemel az italok körében, 39 Az, hogy miért csak júniusban volt eladó tej a háztartásban, és hogy egyáltalán honnan is származott ez a tej, az nem teljesen világos. A Ladies család tulajdonában volt ugyan a közeli Gyulaváriban egy tanya, ahol tehenek is lehettek, ez azonban 1901-ben a még élő apa, Ladies György tulajdonát képezhette. A kérdés tisztázása további kutatásokat igényel. 116
