Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
mivel az erre a területre fordított összegnek egymagában több mint a felét, mintegy 90 koronás kiadást jelentett. Ez semmiképpen nem tűnik soknak, ha figyelembe vesz- szük a kávé polgári étkezéskultúrában betöltött szerepét, különösen a reggelik kapcsán, amelyre már utaltunk a pékárukat taglaló résznél.40 Az élelmezés területén belül nem esett szó még az egyéb konyhai kiadások körébe sorolható tételekről, ide azok az áruk kerültek, amelyek a fenti kategóriákba nem voltak beilleszthetőek; elsősorban a mindennapi főzéshez szükséges alapanyagok, illetve a konyhában használatos különböző fűszerek. Az alapanyagok közül gyakoriság szempontjából mindenképpen kiemelkedik a tojás, liszt, cukor, só, krumpli, és itt említhetjük meg az élesztőt, makarónit, rizst, grízt, darát is. Ezek mellett az ételek ízesítésére szolgáló fűszerek közül a következőket találhatjuk meg: bors, kapor, „czimet”, „coliander”, georgina gyökér, gyömbér, kömény, szegfűszeg, szerecsendió, vanília. Szintén a konyhához kapcsolódnak még - ha már nem is közvetlenül — a család élelmezéséhez, a különböző konyhai eszközök beszerzésére vonatkozó kiadások. Ezek leginkább alkalmi vásárlásokat, és csupán néhány darabot jelentettek. Nagyobb tételekről itt nem beszélhetünk, hiszen az 1901-es napló már egy 10 éve működő háztartás állapotát rögzíti, így a legtöbb esetben a fogyó eszközök pótlásával kell számolnunk. Ezeknek a beszerzéseknek egy része egyértelműen kapcsolható a gyulai vagy környékbeli országos vásárokhoz. A naplóban a következő listát olvashatjuk például július 20- án, az egyik gyulai vásár idején: „dézsa, 2 kis tál, 6 tányér, 10 csésze, 4 fedő, paszírfa, 4 csupor”. A háztartási eszközök másik részének vásárlása azonban elszóródik az év során, és lényegében minden hónapra jut néhány ilyen típusú bejegyzés. Megvizsgálva ezeket, a tételek további változatos és viszonylag széles skáláját találjuk: fazék, lábas, szilke, köcsög, pohár, pléhkanál, merőkanál, fakanál, laskaszűrő, mosogatórongy, lekváros üveg, dugó, de itt említhetjük meg a vízhordó rudat is. Közvetlenül kapcsolható ehhez a témakörhöz a házfenntartás kérdése is, amely a naplók tanúsága szerint szintén a háziasszony felügyelete alá tartozott. Ide egyrészt a háztartás folyamatos működéséhez szükséges áruk körét sorolhatjuk, másrészt a házban és környezetében elvégzett kisebb-nagyobb javítások, karbantartások költségeit. Érthető módon, míg az első kategória leginkább rendszeres, többször ismétlődő kiadásokat foglal magába, addig a második kapcsán egyedi esetekkel állunk szemben. Előbbinél a rendszeres kiadások leginkább a világítás területéhez kapcsolódtak, ezek közül is kiemelkedik gyakoriságával a petróleum [103], amelyet heti több alkalommal is vásároltak, de meg kell említeni még a gyertyát [33] és a gyufát [28], valamint a mécsolajat [19] és mécsbelet [9] vagy éppen a lámpaüveget [8] is. Rendszeres bejegyzéseket találunk még szén [23] vásárlására vonatkozólag is, azonban mivel az egyenletesen eloszlik az év során, így itt nem elsősorban a lakás fűtésében játszott szerepére, mint inkább a konyhai használatára gondolhatunk. A téli tüzelő biztosítására egyébként nem utalnak a feljegyzések, így az minden bizonnyal a családfő hatáskörébe 40 Ezt a fontos szerepet hangsúlyozza egyébként Hanák Péter is a tízkötetes Magyarország története polgári életmódot bemutató fejezetében. Hanák 1978: 471. Csakúgy, mint Kisbán Eszter a magyar parasztság táplálkozáskultúrája kapcsán, utalva a polgári vonatkozásokra. Kisbán 1997: 542. 117
