Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
zéseiben két olyan árut találunk, amely 300-nál többször szerepel, ezek a kifli [394]37 és a hús [313], valamint további négyet, ami átlépi a 100-as határt: a tejfel [186], cukor [152], tojás [109] és a petróleum [103].Tizenegy tételt 50 és 100 között tartalmaznak a feljegyzések, ezek a liszt [95], kenyér [79], só [74], sajt [73], perselybe [71], piskóta [70], krumpli [64], vaj [64], élesztő [62], sör [61], koldus [60] és makaróni [55], valamint további huszonhármat 20 és 50 között: zsemle [45], ecet [45], túró [45], sütés [38], saláta [26], gyertya [33], szalámi [33], alma [32], tej [32], sóska [30], bor [30], rizs [28], gyufa [28], hagyma [27], papír [27], olaj [26], szén [24], Margit-víz [24], virág [23], lencse [21],paradicsom [21],petrezselyem [21], bors [21]. Amint láthatjuk, a kifli abszolút értelemben a leggyakoribb vásárlási tétel a napló- bejegyzések alapján, ami a Ladies családban a rendszeres napi fogyasztását jelzi. Leginkább a reggeli elengedhetetlen részeként számolhatunk vele a tejeskávé mellett, de ezentúl a polgári körökben elterjedt ozsonna része is lehetett, amit megerősíteni látszik néhány kifejezetten a reggeli, délelőtti és délutáni kifli vásárlására vonatkozó bejegyzés is. Hasonló szerepet tölthetett be az étkezések rendjében a szintén gyakran említett zsemle, és esetleg a piskóta is, bár ez utóbbi ugyanúgy lehetett ebéd utáni desszert is, illetve már a cukrászdához vagy kávéházhoz, mint a polgári körökben divatos társasági helyhez és népszerű kikapcsolódási formához is kapcsolódhatott. Szintén elmondható ez az alkalmi jelleggel vásárolt süteményről [8], kalácsról [5], perecről [4], cipóról [2], pralinéról [2] vagy puszedliről [2]. Bár az édességek több-kevesebb rendszerességgel megtalálhatóak a naplóbejegyzésekben, szerepük nem tűnik igazán jelentősnek. Az előbbi süteményfélék mellett megemlíthető még a „chocoladé” [8], bonbon [3] és a cukorka [3]. Visszatérve a „pékáruk” kérdéséhez, mindenképpen szólnunk kell még a kenyérről. A naplóban való gyakori megjelenése mutatja, hogy rendszeresen, átlagban mintegy ötnaponta vásárolt a család kenyeret, bár minden lehetőség adott volt annak otthoni készítéséhez. Gyulán a századforduló időszakában a városi lakosság nagyobb részét alkotó parasztság körében, és minden bizonnyal számos polgári háztartásban is, általános lehetett a kenyérsütés. Emellett a hasonló társadalmi helyzetű kiskunfélegyházi Hoffer család háztartási feljegyzései egyértelműen beszámolnak ugyanebből a korból a kenyérsütés gyakorlatáról, sőt azt is megtudjuk, hogy külön sütöttek a család és a cselédek számára.38 Mindezek ellenére Ladicséknál pusztán a napló, mint egyedüli forrás alapján a kenyér rendszeres vásárlása valószínűbbnek tartható, mint annak házi elkészítése, még akkor is, ha a liszt [95] és a kenyértészta kelesztésére alkalmas élesztő [62] is meglehetősen gyakran szerepel a napló bejegyzései között. A kifli után a második leggyakoribb vásárlási tételnek számító húst már pusztán a bejegyzések nagy száma alapján is a napi étkezések elmaradhatatlan részének tekinthetjük. Ez utóbbi egyébként olyan mértékben igaznak tűnik, hogy a vegyes vallású családban — Ladies László evangélikus, Kliment Margit katolikus volt, míg a gyerekek nemek szerint a szülők vallását követték - a hús vásárlása pénteken is általánosnak 37 Az egyes tételek mögött szögletes zárójelben megadott számok az adott tétel naplóbeli bejegyzéseinek a számát jelölik. 38 Bánkiné Molnár 1996: 72. 114
