Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából

érthetővé teszi ezt az összeget. A kiskunfélegyházi Hoffer Istvánná, akinek a háztartásvezetését naplójának elemzője takarékosnak minősíti, három évvel korábban, 1898- ban a feljegyzett kiadások alapján a háztartásra 904 forintot, azaz 1808 koronát költött.32 Az ugyanebben az évben kiadott Békésvármegye szabályrendeletei tartalmazza a vármegyei tisztviselők javadalmazását. Ebből megtudhatjuk, hogy az alispán évi 3000 forint, azaz 6000 korona, a főjegyző 1730 forint (3460 korona), az első aljegyző 1500 forint (3000 korona), a tiszti főügyész 1760 forint (3520 korona), a főpénztárnok hasonlóképpen 1760 forint (3520 korona), a tiszti főorvos 1750 forint (3500 korona), míg az árvaszéki elnök 2030 forint (4060 korona) juttatásban részesült.33 Néhány évvel korábban, 1895-ben a városi mérnök jövedelmét 1200 forintban állapították meg.34 Látható, hogy a Ladics-háztartás éves kiadása lényegesen meghaladta a takarékosnak mondott Hoffer családét, és megközelíti a vármegyei tisztikar elitjének éves jövedelmét. Ez annak a fényében különösen érdekes, hogy a családfő, Ladies László igazi karrierje csak ezután indult (1903-tól igazgatósági tag, majd 1909-től vezérigazgató a takarékpénztárnál), és 1901-ben még az örökségéhez sem juthatott hozzá, hiszen apja, Ladies György 1906-ban halt meg.35

Érdemes alaposabban megvizsgálni azt is, hogy pontosan mire költötte el ezt az összeget Ladies Lászlóné az év során. Nem meglepő módon, a sor elején a család élelmezéséhez kapcsolódó kiadásokat találjuk, amelyek az összes költségnek több mint felét, mintegy 56%-át (1680 korona)36 teszik ki, majd a különböző munkákért kifizetett bérek következnek, megközelítőleg 700 korona értékben (22%). Ezek mellett a további kisebb kategóriák: a házfenntartás (7% - 215 korona), ruházkodás (4% — 124 korona), konyhai felszerelés (2% — 75 korona), gyermekekre (1% — 30 korona), papíráru (0,7% - 22 korona), jótékonyság (0,6% — 19 korona), valamint az egyéb, az eddig említettekbe nem besorolható tételek (7% — 200 korona). Az élelmezés összetett kategóriáján belül magasan a legtöbb költséget a húsvásárlás jelentette. Az erre fordított, 700 koronát meghaladó összeg egymagában is az éves kiadásoknak mintegy 23%-át adta, s ezzel önállóan a legköltségesebb kategóriának számított. Ezen túlmenően tejtermékekre további 200 koronát (6%), pékárura 150 koronát (5%), italokra szintén 150 koronát (5%), gyümölcsre és zöldségre megközelítőleg 100-100 koronát (3-3%), édességre 15 koronát (0,5%), míg egyéb konyhai kiadásokra, pl. nyersanyagok, fűszerek stb. további 310 koronát (10%) fordított Ladicsné.

Beszédesebbé válnak ezek az adatok, ha nem pusztán a kiadási összegeket, hanem magukat a tételeket és azoknak a gyakoriságát is vizsgálat alá vesszük. A napló feljegy32 Bánkiné Molnár 1996: 84-85.

33 Bodoky 1898: 5.

34 Schcrer 1938: 194.

35 Ladies György gyászjelentése: LD 83.538.

36 Mint már utaltunk rá, ennek a pontos megítélését nagyban megnehezíti a naplóvezetésnek az a gyakorlata, hogy egy sorban, egy árral több vásárolt tétel is szerepel, így ezekben az esetekben az egyes tételek ármeghatározásánál csak közelítő becslésekre hagyatkozhaUink. Ennek ellenére a legfontosabb kiadási tételek főbb arányai megállapíthatnak. A koronában feltüntetett értékek azonban csakúgy, mint a százalékos arányok, nem pontosak, csak közelítők.

113