Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
teljesen. A legtöbb hiányosság az 1910-es években tapasztalható: 1911, 1912, 1914, 1917—1920, ezek mellett hiányoznak még a következő évek: 1904, 1909, 1925.21 A naplók mintegy felénél több háztartási év is szerepel folytatólagosan egy-egy füzetben, míg a fennmaradó részeknél egy füzet egy háztartási évet takar, összességében tehát 35 füzet tartalmazza a meglévő 43 év háztartási kiadásainak feljegyzéseit. Megjegyzendő még, hogy nem minden év feljegyzése teljes. Több esetben is találhatunk hiányosságokat, különösen a nyári hónapokra vonatkozólag, ami talán magyarázható azzal is, hogy a módosabb polgári családok esetében nem voltak ritkák az utazások, különösen a fürdőlátogatások, az évnek ezen szakában.22 Szintén hiányosságok tapasztalhatók a második világháború évei alatt, ami a zavaros idők mellett azzal is magyarázható, hogy ekkor a naplók írója gyakran tartózkodott a lányánál, Békésen. A naplók tartalmazzák mindenekelőtt a megjelölt időszakokban a különböző háztartási kiadások felsorolását napi bontásban, a legtöbb esetben minden lap alján, valamint a hónap végén összegezve. Néhány esetben éves összegzés is található. A naplók többségében a kiadásokkal egy lapon szerepel egy bevétel rovat is, itt azonban csak az összegek vannak feltüntetve, azok forrása nem. Ezeken túl a naplók végén gyakran találhatunk egyéb, a háztartáshoz kapcsolódó rövid feljegyzéseket, például disznóvágásról, tarhonyakészítésről, szappanfőzésről, befőttekről és lekvárokról, a cselédek bérezéséről, megtakarítási kasszáról, tartozásokról, valamint némelyikben listákat a háztartásban található edényekről, ezüstről vagy éppen ékszerekről. Ezek a feljegyzések számos kérdésre fényt derítenek a Ladies család háztartása kapcsán, vannak azonban olyan fontos kapcsolódó területek is, amelyekről közvetlenül, pusztán önmagukban, a naplók alapján nem alkothatunk képet. Mindenekelőtt megtudhatjuk a feljegyzésekből, hogy pontosan mennyit és mire költöttek egy módosnak számító gyulai polgári háztartásban egy adott időszakban. Az egyes tételek gyakoriságukat, illetve értéküket tekintve milyen arányban szerepeltek egymáshoz viszonyítva. Melyek voltak azok a területek, amelyek a háztartás vezetőjének a felügyelete alá tartoztak. Ezeken túl megállapítható bizonyos rendszeresen, ciklikusan ismétlődő események köre, valamint a hétköznapok és ünnepek tükröződése a háztartásvezetésben. Mindezekre lehetőség kínálkozik havonkénti, éves vagy akár évtizedeken átívelő vizsgálati ciklusokban, így lehetségessé válik a fentebb említett területek változásainak megfigyelése, illetve az általános tendenciák megrajzolása is. Néhány ritka kivételtől eltekintve nem tartalmaznak azonban a feljegyzések mennyiségi adatokat, így ebből a szempontból nem vizsgálhatóak az egyes kiadási tételek. Nem 21 Az 1917-1920 közötti időszak esetleg magyarázható a háborús évekkel, míg az 1925-ös év a férjének előző évben bekövetkezett halálával, különösen annak fényében, hogy az 1924-cs év is csak félig, a tragikus halálesetig van meg. Ladies Lászlóné 1907. évről vezetett háztartási naplóját közli: Kisvárosi polgárok 2010:310-334. 22 A nyári utazásokról, fiirdőlátogatásokról nagyszámú, főleg albumokba rendezett képeslap tanúskodik a hagyatékban. LD 82.1516-1526. Gyula társas élete kapcsán, a nyári szezonról Czeglédi Imre a következőképpen fogalmaz: Július és augusztus akkor is »uborkaszezon« volt. A nyári meleg, a dologidő s az intelligencia fúrdőbeli nyaralása nem kedvezett a rendezvényeknek.” Czeglédi 1997: 226. A fúrdőlá- togatásokról bővebben 1. még: Kosa 1997: 76-108. 105
