Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából

állapítható meg pl. egy adott év hús-, tej-, tojás- stb. fogyasztása, vagy nem dönthető el, hogy a szinte napi rendszerességgel vásárolt kifli milyen darabszámot takar. Mindezek következtében - túllépve az adott háztartás keretein - a korabeli árszínvonalról, illetve ennek hosszabb időszakon átívelő változásairól sem alkothatunk részletesebb képet ezekből a feljegyzésekből. Nem tudhatjuk meg továbbá, mint arra már fentebb utaltunk, hogy pontosan milyen forrásból származtak a napló vezetőjének bevételei, valamint, hogy ez az összeg milyen arányban állt a család összjövedelmével, hiszen ezek a naplók csak a háztartás vezetésével közvetlenül összefüggő adatokat tartalmazzák. Általánosan elmondható továbbá, hogy a naplók jellegéből adódóan azokból hiányoznak a részletező leírások, személyes típusú megjegyzések, melyek nagyban meg- könnyíthetnék a feljegyzések értelmezését.

Lássuk tehát, milyen általános kép bontakozik ki a fentebb vázolt kérdésekben. A naplókban szereplő kiadási tételek legnagyobb részét a különböző élelmiszerek teszik ki. Ezek között egyaránt találhatóak nyersanyagok, mint a hús, tojás, tej, zöldség- és gyümölcsfélék stb., késztermékek, úgymint kifli, zsemle, vaj, tejföl stb., sőt készételek, mint például vesepecsenye, rostélyos, valamint italok: Margit-víz, Salvator-víz, vörösbor, sör stb. További, a konyhához kapcsolódó kiadásokat jelentenek a különböző háztartási cikkek: lábas, szilke, csupor, pohár stb., amelyek mellett többször is szerepel a „vásári kiadások” megjegyzés. Jelentős tételt képvisel a háztartásban dolgozó állandó és alkalmi személyzet bére is, valamint a számukra biztosított egyéb alkalmi jellegű juttatások, pl. ruhára, cipőre, színházjegyre. Rendszeresen találhatunk a gyerekekkel kapcsolatos különböző kiadásokat. Ezek néha csak névvel és összeggel szerepelnek, néha azonban konkrétan. Jellegüket tekintve igazodnak a gyerekek életkorához: édességre, játékra, iskolai kiadásokra, könyvekre, füzetekre, zongoratandíjra. A szorgalomra való nevelésre, munkához való szoktatásra utalnak az olyan bejegyzések, mint például Klárikának vasalásért. A gyerekek egy időben heti pénzt is kaptak, és még felnőttkorukban is rendszeresen szerepelnek bejegyzések velük kapcsolatban, pl. „Lacinak autóra” vagy „Gyurkának dohányra”. Ruházkodáshoz kapcsolódó tételekkel is rendszeresen találkozhatunk, ezek száma és összege azonban nem tűnik elegendőnek a ruházkodási költségek tényleges fedezéséhez, sokkal inkább alkalmi jellegű vásárlásokat jelentenek, elsősorban a gyerekek részére, vagy régebbi ruhadarabok, cipők javítását. A társasági élet, kultúra, művelődés, szabadidő, szórakozás területeire is utalnak egyes kiadási tételek, például hangversenyre, színházra, folyóiratokra, könyvekre vagy éppen a nőegylet, „vereskereszt egylet” tagdíjára. Többször találhatunk a kézimunkázáshoz kapcsolódó kiadásokat: különböző anyagok, hímzőcérnák, csipkekészítéshez hozzávalók stb. Viszonylag gyakran szerepelnek jótékonykodásra vonatkozó bejegyzések: könyörado- mány, koldusnak, szegény asszonynak, apácának, tűzkárosultaknak stb. Ezek mellett több-kevesebb rendszerességgel találhatunk utalásokat az egyes családi és naptári ünnepekhez kapcsolódóan is. Megemlíthető ebben a körben például: kéményseprők újévi köszöntése, húsvéti tojás locsoló fiúknak, májusfára, gyermeknapra, mikulás cukrok, karácsonyfa, cukor fára, karácsonyi pulyka, hús a keresztelőre, keresztajándék és kosztpénz, keresztelési díj, habtorta Klári születésnapjára stb.

106