Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Sem Etelka, sem a mindvégig vele egy háztartásban élő húga, aki sok évvel túlélte (Kisjenő, 1879. aug. 24.-Gyula, 1956. febr. 20.), nem ment férjhez. A család eredetéről, Gyulára kerülése előtti történetéről szinte semmit sem tudunk. Lindl családnevet viselő oldalági rokonok egyáltalán nem tűnnek föl forrásainkban. Ritzingerek viszont előfordulnak, bár nem gyulai lakosként. A kiterjedt Ritzinger család tagjairól azért nehéz pontosabb képet alkotni, mert nem mind Gyulán éltek. Az alkalmanként Gyulára látogatókat a kései emlékezők érthető módon elfelejtették. Elképzelhető, hogy némelyiket a naplóban szereplő, általunk azonosítani nem tudott keresztnév (becenév) takarja. Lindlné apja, a vértesacsai (Fejér m.) születésű R. Károly házasságkötésekor (Gyula, 1851) a kisjenői főhercegi uradalomhoz tartozó Kéthalom pusztán (Arad m.) ispán, 1859-ben a közeli Miskén (Tőzmiske) gazdatiszt, majd idősebb korában az ugyancsak főhercegi birtok, az alcsúti uradalom főintézője volt (elhunyt 1884-ben Alcsúton). Apósa, Hoffmann Mihály 1834-ben — amikor a leánya, H. Vilhelmina Anna Franciska (a későbbi Ritzingerné) születik — a vésztői vagy a körösladányi Wenckheim- uradalomban „frumentarius dominalis” (felesége Ruttkay Anna), a leány férjhezmene- telekor (1851) Gyulán uradalmi tiszttartó. Lindl Etelka 1877-ben Kisjenőn született. 1889-ben elsőáldozáskor kapott emléklapja azonban nem az itteni, hanem a legalább 25 km-re fekvő pankotai (Arad m.) plébánián kelt. Kecskeméten (más visszaemlékező szerint Szegeden) végzett zenei tanulmányokat.4 A naplóból kirajzolódó, alább bemutatandó, széles körű kapcsolati hálót látva, nem kétséges, hogy a Lindl család mind korábbi lakhelyén, mind Gyulán jelentős társadalmi presztízst élvezett, aminek az eredetét azonban nem ismerjük. Talán a családfőnek az országos viszonylatban mintagazdaságként ismert uradalomban betöltött magas állása képezte az alapját, talán a sokfelé ágazó rokonság tartotta fenn. Elképzelhetetlen, hogy csak a Gyulára költözés után előzmény nélkül képződött volna.5 Az sem zárható ki, hogy Lindlék az érdemes apa és férj nélkül maradt család körül kialakult társadalmi szolidaritást élvezték. Mindemellett valószínű, hogy az apa számottevő vagyont nem hagyott övéire, akik föltehetőleg az uradalom által folyósított nyugdíjból 4 Lindl Jolán elsőáldozási emléklapja szintén Pankotán kelt 1892-ben. Lindl Istvánné 1894-ben írt, anyai intelmeket tartalmazó leveleit ismeretlen helyről ismeretlen helyen tartózkodó (tanuló?), családnál (nem intézetben) lakó leányaihoz intézte (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték, 82.1489., 82.1490., 82.1491. irattári szám). Itt említjük Lindl Jolán 1955-ben elkészített végrendeletének másolati példányát (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték, Nem. tud. 83.607). Kutatásaink során föltételeztük, hogy a Lindl családra vonatkozóan pontosabb adatokat találunk a kisjenői (volt Arad megye, ma Chijineu Crif, Románia) római katolikus plébánia anyakönyveiben. Ezeket azonban a román állami hatóságok évtizedekkel ezelőtt elszállították eredeti helyükről, ahová azóta sem kerültek vissza (Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános közlése, 2008. febr.). Lindlné folmenőirc lásd: Békés Megyei Levéltár IV. 426. Felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye. Körösladány, r. kát. kér. akv. 1834. márc. 17.; Békés Megyei Levéltár XXXIII. 1. Állami anyakönyvi másodpéldányok, Gyula, hal. akv. 713/1903; Békés Megyei Levéltár IV. 426. Felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye. Gyula, r. kát. egyb. akv. 1851. jún. 17. Id. Ritzinger Károly miskei gazdatiszt korábban a Szent István Társulat tagja volt (A Szent István Társulat jegyző- és névkönyve 1859-ra. Pest, Emich Gusztáv könyvnyomdája, 1860: 111.). 5 Jószágismertetés 1864.; Gaál 1898: 114—123. 9
