Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

A gyulai belsővár külső falain ma is láthatók utólag beépített faragott kövek, szintén kivehető lerombolt vagy leomlott fölső falszakaszok pótlása. A törökök környékbeli templomok falait szintén felhasználták erődítés céljából és más építkezéshez.

67 Az 1566-i ostrom után komoly helyreállítási munkálatokat kellett elvégezni. Lehetséges a középkori plébánia alapfalig történő kitermelése török parancsra is. Mindez azonban nem több találgatásnál. Magam a nagyméretű plébánia maradványainak eltűnését inkább a XVI. század utolsó harmadára teszem, mint későbbre. Ugyanis semmi sem tanúskodik arról, hogy a hódoltság után újjáéledő város lakosai ismerték volna a középkori város központjának a helyét, tehát annak 1566 után viszonylag hamar el kellett enyésznie. Ezért az új városközpontot a régi keleti peremén alakították ki. A Köröságak hálózata megmaradt, az utcáké eltűnt, pedig látni fogjuk, hogy nem zárható ki teljesen a lakosság folytonossága. Két eléggé bizonytalan nyom utalt a hajdani városrész helyére. A XVIII. századi újratelepülők - ami természetes következmény - talaját televénynek találhatták, így ott alakították ki új szőlőskertjeiket. Talán a valamikori lakott helyre figyelmeztette őket a XV. században épült ferences zárda romja is, melyet - úgy tetszik - a hódoltság alatt sem bontottak le vagy nem fejezték be a bontását. Mogyoróssy János a múlt század elején még beszélt idős emberekkel, akik a XVIII. század derekán fennálló falaira és tornyára emlékeztek.

68 Az épületmaradványok jóval később, legutoljára az 1931-34. évi föltárás után a második világháborút követően estek rombolás és telekbeépítés áldozatául. Úgy gondoljuk, hogy a ferences kolostor az 1556. év, a szerzetesek elköltözése után szintén lehetett protestáns istentiszteletek helye. Nincs adat mecsetté alakításáról, távol esik a vártól, így a keresztyének a hódoltság alatt is használhatták. Az 1567-i és az 1579-i török defterekben még szerepel a ráutaló Barát utca, ami természetesen fontos adat, de nem elegendő bizonyosság.

69 A vár török kézre kerülése éles korszakhatár nemcsak a város, hanem a protestantizmus helyi történetében is. Egy híján százötven év telik el - miközben a török eltakarodik -, míg a település magyar igazgatása újjászerveződik. Ezalatt a vallási és egyházi életről igen keveset tudunk. Amit a kutatásnak eddig sikerült föltárnia, arról a következő fejezetben szólunk. A vár elestét követő esztendőkről azonban ismert néhány adalék, mely mindenképpen a reformáció folytonosságát jelzi. Jóllehet a hódoltság idejére esnek, ezért indokolt, hogy még ebben a fejezetben foglalkozzunk velük. Ezek az adatok a magyarországi reformáció evangélikus és református utáni harmadik nagy hullámára, az antitrinitarizmusra vonatkoznak. Ismeretes, hogy az 1567-i debreceni zsinat zárta le a magyar református egyház megalakulásának folyamatát, egyszersmind történetének első szaka67 Haan Lajos i. m. 1870. II. 280-283.; Scherer I. 234. 236. 68 Scherer I. 50. 69 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 4546., 54-53. Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 10.