Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

Közben a katolikus ellenhatások sem hiányoznak. A várat a császáriak számára 1552-ben átvevő dúló-fosztogató Áldana spanyol zsoldoskapitány, akit tisztsége után („maestro di campo") Nagy Kampónak nevezett a nép, azonnal üldözni kezdte a környék protestáns prédikátorait. Békésen Szegedi Kis Istvánt megverték és kirabolták. Tíz évvel később, 1562-ben Gyulai Gaál András helybeli kisnemes már azért panaszkodott Ferdinánd királynak, hogy el kell hagynia a várost, ugyanis az erőszakos protestánsok halállal fenyegetik a római katolikus plébániát visszaállítani akaró szándéka miatt. Mágócsyt már 1554-ben figyelmeztették a királyi biztosok a katolikus egyházi tulajdon tiszteletben tartására, utóbb többször megkísérelték Gyulán és a város környékén a szekularizált egyházi birtokok visszaszerzését, de sem ezt, sem a hitújítás folyamatát visszafordítani vagy megállítani nem sikerült.

47 Az eddig említett gyulai protestánsok szinte kivétel nélkül mind a lutheranizmus hívei. Ha életük későbbi szakaszában a helvét irány vonzásába kerültek, mint Mágócsy Gáspár, azt külön jeleztük. Lutheránus volt a Gyulán tanító Szegedi Kis István, kinek neve még egyszer előfordul a város protestantizmusának történetében, ekkor azonban már református. Skaricza Mátétól tudjuk, hogy amikor 1562-ben Szolnokon szenvedett török rabságban, Gyulán nyilvánosan imádkoztak érte. Akkoriban itt lakott Mező Ferenc gazdag kereskedő, aki feleségének, Ilona asszonynak végakaratát teljesítve, a legtöbb pénzt adta a prédikátor kiszabadításához.

48 Gálszécsi után a következő, név szerint ismert gyulai protestáns lelkipásztor nevét kutatva, bukkantunk az első ismert magyarországi lutheránus zsinat aláírói között szereplő Gyulai Miklósra. Megjegyezzük, hogy a Szatmár megyei Erdődhöz Szőlősgyula jóval közelebb esik, mint Békés-Gyula, mivel azonban a zsinati végzéseket csak a tekintélyesebb és vezetőnek számító prédikátorok látták el kézjegyükkel, nem lehetetlen, hogy a név viselője városunk lelkésze volt.

49 Scherer gyulainak véli az 1539-ben Bécsben tanuló Gyulai Imrét. Nagyfokú óvatossággal fölvethető, hogy talán azonos lehetett az 1554 márciusában a Szatmár megyei Óváriban a Tiszántúl távoli vidékeiről érkező lutheránus lelkészek részvételével tartott zsinaton megjelenő Gyulai Imrével. Figyelemre méltó a társaságában szereplő Lippai Kristóf neve. Igaz, a Gyulához viszonylag közeli Lippát már két évvel korábban harc nélkül engedte át a töröknek Castaldo császári tábornok. Protestánsairól nem tudunk. Az elővigyázatosságra intő másik tényező, hogy Óvárihoz igen közel esik Szőlősgyula. Végül a zsinaton résztvevők közül csupán nyolc „előkelő pap" neve szerepel az okmányon.

50 Valószínűnek tartjuk, hogy Gyulai Imre éppúgy csak diák volt Gyulán és nem pap, mint Gyulai István, aki 1531-ben Krakkóban, 1538-ban Bécsben tanult. Általánosan elfogadott, hogy az utóbbi két adat a később Kolozsvárott 47 Veress 342., 357.; Scherer I. 176-178. 48 Kathona Géza i. m. 132-133. 49 Kiss Áron i. m. 15. Rácz Károly i. m. 191. fenntartás nélkül gyulainak veszi Gyulai Miklóst. 50 Kiss Áron i. m. 32.; Scherer I. 199.