Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948

1947 tavaszán a presbitérium még nyilatkozatot adott ki a fakultatív vallásoktatásról: ne pártalku tárgya legyen, hanem népszavazás döntsön róla; a felekezeteken kívüliek és szabadegyházakhoz tartozók gyermekeit ne kényszerítsék hittanórára, azonban 1948 júniusában a gyulai református iskolákat is államosítják. Az utolsó, már nem hivatalos igazgatótanítói jelentést Kertész Lajos terjesztette elő július 11-én a presbitériumban: a tantestüket köszönetét fejezi ki az egyháznak az addig tapasztalt támogatásért és szeretetért.

39 Az utóbb említett mozzanatok a korszakunkat lezáró háború utáni esztendők országosan jellemző eseményei. Ezeket az éveket eddig is többször érintettük, a rendkívüli történeti háttér azonban megkívánja, hogy fejezetünk tematikus szerkezetétől eltérve, külön kissé részletesebben foglalkozzunk velük. A helyi egyházi életet fölfokozottan mozgalmassá, légkörét feszültté tevő, egyébként egymással szorosan összefüggő események három csoportba sorolhatók: LA társadalmi rendszerváltozás hatása az egyház hagyományos működésére; 2. Nagy hitbuzgalmi megújulás, amit az egyházi szóhasználat ébredésnek nevez; 3. Harsányi Pál személyes ügye. A városban nem folytak harcok, de a közállapotok háborúval járó romlását hamarosan tapasztalni kellett. 1944 novemberében a ravatalozó teljes berendezését ellopták, az ótemető kerítésoszlopait kiásták és elkezdődtek a temetői fakivágások. A földigénylő bizottsággal szemben megpróbálták megmenteni a nagybirtoknak igazán nem mondható, valóban az egyházfenntartást és az alkalmazottak fizetését fedező földeket, de nem sikerült. Ekkor 115 kat. hold 1539 négyszögölet, a tulajdon valamivel több, mint felét vették el az egyháztól, beleértve egy kisebb temetőkertet is. Az inflációt nem tekintve, az iskolaállamosítás előtt egyelőre több közvetlen politikai behatás nem érintette az egyház anyagi és szervezeti életét.

40 A hitélet területéről annál több eseményről számolhatunk be. Az a nagyfokú elevenség és lendület, ami az ébredés idején jellemezte a gyulai reformátusokat - mint jeleztük - elképzelhetetlen lett volna az előző negyedszázad történései nélkül. Ugyanez elmondható országos kitekintésben is. Az emberek transzcendencia iránti fogékonyságát pedig bizonyosan fölerősítette a háború okozta megrendülés. A háború alatt ellanyhult egyesületi tevékenységnek már nem volt ideje igazán újjáéledni. A Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség föloszlott, és mint az Országos Református Nőszövetség gyulai szervezete alakult újjá. A budapesti Istenhegyi úti bibliaiskolákon több gyulai nő is részt vett, értelmiségiek és a gazdarétegből egyaránt.

41 A cserkészcsapat ismét megszerveződött, de hamarosan minden egyháztársadalmi egyesületet államilag föloszlattak. A legmozgalmasabb és legtöbb embert érintő vallási alkalmakká a közvetlenül egyházi rendezésű evangélizációk, imahetek, csendesnapok és konferenciák váltak. Az 39 Jkv. VII. 71., 215-216., 228., 290-291., 393.; VIII. 28-29. 40 Jkv. VII. 217., 240., 263., 328. 41 Jkv. VII. 424.; Ötvös László: Bibliakiadás és gyülekezetépítés. Studia et Acta Ecclesiastica V. 465.