Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948
goknál a menyasszony lelkészét jelölte esketőnek és ajánlotta, hogy kölcsönösen mondjanak le a reverzálisról. A kapcsolatok később is a jó viszony jegyében alakultak: a belső renoválás heteiben a reformátusok használhatták az evangélikus templomot, máskor „kölcsönadták" Kertész Lajos kántortanítót. 36 Amikor a megszálló román csapatokkal együtt a gyulai görögkeleti lelkész is eltávozott, évekig betöltetlen maradt a helye, és ortodox halottak temetésére gyakran kérték föl a református lelkészt. Az 1920-as évek elején erdélyi menekültekből kis unitárius szórvány gyülekezet keletkezett Gyulán, tagjai néhányszor a református templomban gyűltek össze. A baptistákról hallgatnak forrásaink. Az 1923-i belmissziói jelentés említi, hogy „különösen mozgolódnak az adventisták vagy szombatosok, kik fanatikus hirdetőikkel hálózzák be kivált a város szegényebb és messzebb fekvő részeit". De sem akkor, sem később, amikor szó esik „szektáriánusokról", nagyobb jelentőséget nem tulajdonítanak nekik. 37 A református iskolák az előző korszak problémáit hordozzák tovább, ám már a presbitérium feltétlen ragaszkodásától kísérve, nem pedig anyagias aggályoskodásától övezve. Igaz, állandósult az államsegély és új iskola épült. Hamar kiderült, hogy az utóbbi nem oldott meg minden gondot, a régi épületek állaga egyre rosszabb. A presbitériumban elhangzott, hogy emiatt az igényesebb református szülők inkább állami elemibe íratják gyermeküket. Az időközben szüneteltetett hetedik tanítói állást a háború után újra betöltötték, sőt nyolcadikat is szerveztek, de az állami hatóság ennek támogatását - épp gyermekhiányra hivatkozva - beszüntette (1931 ). Erre az egyház saját erőből ideiglenes jellegű fenntartásáról határozott. A kultúrházról folytatott vitákban ismételten fölmerült a központi református iskola évtizedes terve. Harsányi esperes nem tudta, milyen előrelátó volt, amikor - a külső céltámogatásokra utalva lebeszélte erről a presbitériumot, reménykedve, hogy hamarosan arra is sor kerülhet. (A leendő nagy iskolát tíz év múlva államosították volna és kultúrház sincs.) Az esperes személyes kapcsolatait fölhasználva, megkísérelt egy hatosztályos épület építéséhez államsegélyt szerezni. De háborús készülődés miatt (1940) el sem fogadták a folyamodványt. 38 A következő esztendők gyorsan egymást követő változásai során a törvénynek megfelelően (1940. XX. tc.) felállították a hetedik és nyolcadik osztályt, majd 1947 őszén tizenkét tanerősre terjesztették föl az iskolát. Közben a tanítók egy része katona, aztán hadifogoly volt. A Vörös Hadsereg 1944. október elején szállta meg Gyulát, és másfél évre átlag 10-12 ezer sebesültjét helyezte el a város kórházi célra lefoglalt szinte összes középületében. A volt rektori iskolában az oroszok javító műhelyt rendeztek be. Egy másik református iskolát ideiglenesen a katolikus gimnáziumnak engedtek át. De a tanítás csak hat hétig szünetelt, összezsúfoltan is folyt. 36 Jkv. V. 787., 792.; VI. 19. 37 Jkv. V. 763.; VI. 267-268.; 338., 423. 3^1., 212.; Vö. Molnár Ambrus i. m. 1983. 487-190. 38 Jkv. V. 694., 765.; VI. 383.; VII. 20.; Hörcsik Richárd: Református iskola és nevelés. Studia et Acta Ecclesiastica V. 302.