Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
VII. Fejezet. A polgári korszak (1849-1948). Második rész: 1920-1948
Egyházi adókból 15 796 P (48,8%) Földhaszonbérletekből 7 250 P (22,5%) Államsegély és városi segély 3 887 P (12,0%) Előző évi pénzmaradvány 3 000 P (9,3%) Szolgáltatások 1 710 P (5,2%) Perselypénz 500 P (1,5%) „Vegyesek" 200 P (0,6%) Tőkés jövedelmek 34 P (0,1 %) Összesen: 32 377 P (100%) A fedezetnek tehát majdnem a felét az egyházi adónak kellett volna adnia, mégpedig az évi és a hátralékfizetés kétharmad-egyharmad arányában. A másik jelentős tétel, a földhaszonbérlet, csaknem egynegyede a fedezetnek, a világgazdasági válság miatt az átlagnál alacsonyabb hozadékot képezett. Az utóbbi egyébként nem tartalmazza a lelkész saját kezelésben lévő illetményföldjének jövedelmét. A többi alkalmazott ekkor már nem önállóan gazdálkodott, a díj levélben biztosított föld és termény értékét pénzben átszámítva kapta kézhez. (1935-ben a gyulai református egyháznak 231 kat. holdja volt 2772 aranykorona értékben: ebből 175 kat. hold szántóra, 2 kat. hold kertre, 1 kat. hold szőlőre, 40 kat. hold legelőre esett, 13 kat. hold után - temetők - nem kellett földadót fizetni. A teljes birtokból 200 kat. holdat adtak kishaszonbérletbe. 9 ) A harmadik legnagyobb tétel adócsökkentési államsegélyből, adóvisszatérítésből, tanítói nyugdíjjárulékok átvállalásából, illetőleg a várostól még mindig folyósított feudális eredetű nád- és tűzifa váltságból, végül egy újonnan létesített nyári napközi otthon városi támogatásából tevődött össze. Itt említjük meg, hogy az államilag fenntartott másfél vallásoktatói állás költsége, mivel azt nem az egyházi pénztáron át fizették, nem jelent meg a költségvetésben. A szolgáltatásokból adódó bevételekhez soroltuk a harang-, az orgona- és a beíratási díjakat, valamint a sírhelyek árát. Igen alacsony a várható perselypénz értéke, és hiányoznak az esetleges adományok, hacsak a „vegyesekében" nem számítottak rájuk. Végül csupán eredete miatt említjük külön a fele-fele arányban részvényekből és alapok kamataiból adódó 34 pengőt. Nézzük meg, miként tervezték a kiadások részleteit! 10 Belhivatalnokok fizetése 10 025 P (31,0%) Dologi költségek (elsősorban karbantartás) 8 460 P (26,1%) „Adófélék" (állami adók, előfizetések) 5 431 P (16,8%) Irodai költségek (fuvardíjak is) 1 716 P (5,3%) Jótékony célok, segélyek, támogatások 2 501 P (7,7%) „Vegyesek" 4 244 P (13,1%) Összesen: 32 377 P (100,0%) 9 Magyarország földbirtokosai és földbérlői i. m. 46. 10 Jkv. VI. 168.
