Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

A bajnokok Vég-Gyula várában (a história szövege)

A dühödt seregek, de nem pihenhettek, 1040 Pertafa basához mert többen érkeztek. S a vár vívása volt Pertafára bízva, Ki keresztény vértől volt igen meghízva. Itt minden basákat magához hívatott, Nándorfejérvárban kiket válogatott. 1045 Fejenként parancsol mindenik basának, Különösen hagyá a jancsár agának, Hogy tizenkét ágyút a várhoz húzasson, S odaérvén oztán mindjárt ágyúztasson. Figl Hieronimus főpattantyús légyen, 1050 Ki a tűztengerbe bátor szívvel mégyen! Hasszanes háromszáz spáhival induljon, Sebes lépésekkel a várhoz ránduljon. Elsőbben is a várt szemesen vizsgálja, Gyenge-é vagy erős, s hány gaur strázsálja! 1055 A krími Kházi kán ezer kálmukokkal, Leshelyekre álljon rabló tatárokkal! \feligiánes bég ott nyugodtan légyen, Ahol a nép fárad, segítséget vigyen! A Habbei effendi két ezred magával, 1060 Alsó-Misiából hozott vad rácával, Segítségül légyen Figl Hieronimusnak Tüzelő mesternek, s mint főpattantyúsnak! Az erős Ferhátes megy ezer dandárral, Kik jó hadakozók dzsidával, handzsárral, 1065 Dervis beglióbég szent pap is, vitéz is, Kint a viadalban jelen légyen ő is. Ekképpen Pertafa seregét rendelte, Gyula vára ellen szépen elintézte. A derviseket is magához hívatta, 1070 Hogy imádkozzanak, jól megparancsolta.