Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
Pikó-pártiak, és így „Pikó" az, aki akár mint egyén, akár mint párt, bárminő választáson megbukott vagy ma is megbukik. - Alcsert is, akiről meg volt írva, hogy mindig „Pikó" legyen, most is elérte a sorsa; pedig haTerényire szavaz, ami szíve vágya is volt, ezúttal először szabadult volna meg a „Pikó"-fátum alól. Hanem részesült a Csatár-párt is nem egy kellemetlen meglepetésben. A kéteseket, bizonytalanokat, párttanyájukon szoros őrizet alatt tartották. így Magyar Tógyer nagyoláhvárosi polgárt is, aki a párttanyán nagy igényekkel lépett fel. Követelte, hogy neki derelyét főzzenek, pántlikás szivarral lássák el. Majd amikor szavazni indították, nem mozdult, amíg fényesre ki nem subickolták a csizmáját; és amikor végre az urna elé állították, leszavazott Terényire. Csatár ugyanis a begyében volt, mert Lovász módjára őt is becsapta. De ő legalább megbosszulta magát. A Csatár-pártiak majd megverték azonban. A választás - melynek kimenetele az első perctől végig kétes volt - hevességének bizonyítékául: Terényire 648 szavazat esett, Csatárra pedig 630. így utóbbi, aki Göndöccsel szemben tizen [öt] szótöbbséggel választatott meg, ezúttal tizennyolc szóval alulmaradt, és párthívei „Pikó"-k lőnek. De a szavazás befejezte után Csatár hívei előtt be is mutatta igazi ábrázatát és kimutatta fogafehérét. Leszidta, legyalázta leghűbb embereit, mert - mint ordította - az ő lanyhaságuk és árulásuk miatt bukott el. Nagy hálátlanság volt ez tőle pedig, mert azok minden lehetőt, sőt nem lehetőt is elkövettek volt az érdekében. A földműves gazdák száznál több kocsija hordta hajnaltól késő estig ingyen a városból és a legmesszebb eső tanyákról is a szavazókat részére, és a legnagyobb fokú terrorizmust fejtették ki az érdekében. Ezt Csatár mind nem méltányolta, és viselkedésével annyi ellenszenvet keltett maga iránt, hogy hívei a végén már maguk is örültek bukásuknak. Kádáron kívül pedig egy lélek se kísérte ki a vasúthoz, amikor még akkor éjjel elutazott Gyuláról, ahová azután sohase tette be, az igaz, hogy be se tehette volna többé, a lábát. ATerényi-párt diadalmámora leírhatatlan volt. A krónika feljegyezte, hogy sokan könnyeket hullattak örömükben a diadal fölött, amely Csatár kiakolbólításával levette az éveken át fennállott bélyeget Gyula városa jó hírnevéről. A győzelem alkalmat adott a szülővárosa iránti szeretetét többek között a törvényszéki palota felépítésével és a megyeszékhely Gyulán való megóvásával kifejező Terényi áldott nevének városunk történetében való megörökítésére is. Göndöcs Benedek kétszeri megválasztása Aki akár a magyar plébánosnak, akár a jó embernek mintaképét akarná megörökíteni, annak mindkettő modelljéül Göndöcs Benedeket lehetne és kellene választania. Noha telítve ugyan a szeretetreméltó és éppen ezért szinte erényszámba menő hibákkal és gyengeségekkel, valóságos prototípusa volt az epenélküli jóságnak, lelki nemességnek, akihez mindenki és mindig teljes bizalommal fordulhatott, és aki tehetségéhez képest, sőt gyakran azon felülmúlólag is mindenkin segített. Azokon is - és ezeknek nem volt kicsi a száma - akik őt igaztalanul megbántották, megsértették, s a vele szemben való vezeklést és bo-