Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
shingtoni külügyi hivatal aktái. De az felderítetlen titok, miért maradt akkor is Oroszországban, amikor megvált főkonzuli tisztétől. Felderítetlenek halála körülményei is. Csak annyit tudnak róla Amerikában is, hogy 1882. október 12én halt meg, és csak halála után terjedt el róla a hír, hogy óriási vagyon maradt utána, melynek sorsa - tudniillik, hogy kinek a birtokába jutott - mind ez ideig ismeretlen. Gyula városának mindenesetre jeles szülötte ő, ki megérdemli, hogy többi kiválóságaink között kegyelettel újítsuk fel és őrizzük szép emlékezetét. (Az élet alkonyán i. m. 100-107. p. és Békés, 1934. dec. 23.) Gyulai régi követválasztások 1 Visszaemlékezés az 1869. évi Beliczey-Wenckheim gróf választásra A legutóbb lezajlott képviselő-választás alkalomszerűvé teszi régi szándékom megvalósítását, tudniillik, hogy az 1867. évi kiegyezés óta történt választások közül a legnagyobb érdeklődést keltettek néhányáról, mint azoknak szemlélője, a későbbiekben szavazó polgára, sőt a választáson, mint csaknem valamennyiben, egyik hivatalos funkcionáriusa, visszaemlékezésemet megírjam. Nemcsak sorrendben, hanem a Gyula városára vonatkozó, következményeiben is legjelentősebb választások között első helyen áll az 1869. évi, melynek hatását évtizedek hosszú során át sínylettük, sőt sok tekintetben még ma is érezzük. A vármegyék követküldési joga ugyan már 1848-ban megszűnt, de úgy a szabadságharc évi, valamint az 186l-es, sőt az 1865-ös képviselő-választások is, úgy Gyulán, mint az egész Békés vármegyében formailag ugyan a választók közreműködésével, de lényegileg úgy történtek, még helyesebben mondva: küzdelem nélkül túlnyomólag egyhangúlag, hogy mindenütt azok választattak meg, akiket a vármegye urai, elsősorban pedig a vármegye közügyeit évtizedeken át csaknem szuverénül irányító báró VCènckheim Béla, megválasztandóknak kijelöltek, illetőleg a kerületnek megválasztani ajánlottak. Az 1867. évi koronázás utáni első választáson, ami 1869-ben történt, a helyzet gyökeresen megváltozott. Báró W;nckheim Béla ugyanis, aki az Andrássy Gyula gróf miniszterelnökségekor alakult kormány belügyminisztere lőn, Budapestre költözött és az e minőségben ráháruló országos kötelezettségek miatt nem tudta többé a régi agilitással Békés vármegye ügyeit vezetni. Másrészről 1 Kóhn Dávid az 1935-ös képviselő-választás után jelentette meg tízrészes visszaemlékezés-sorozatát a Békésben. A gyulai választásokról 1. Erdész Ádám: Gyulai választások 1869-1947. In: Uő.: Emberek és folyamatok a történelemben. Békéscsaba, 2003. 44-61. p.
