Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

A Békés szerkesztője

követelők, a nyugtalanok száma szaporodik, még nálunk is. Mert helytelen a boldogság igazi eszközeinek felfogása, helytelen a mérték, melyet az emberek önsorsuk megítélésére használnak. A munkamegosztás természetes és társadalmi törvény, s belőle lett a foglalkozás szerint csoportosuló emberek ellenséges érzülete egymás iránt. Nálunk is mindinkább széttérnek a lakosság egyes köreinek útjai; mindig jobban távolodik egymástól a lelkük és szívük. Mindig kevésbé értjük egymást. Lassanként nem lesz már közös eszménk, közös törekvésünk, a szeretetnek s a lelkesedésnek közös tárgya. A közjó, a haza, a város jövője nem egyaránt érdekel bennünket; a gazdálkodó idegenül nézi (le is nézi) a tanult embert, az iparos idegenkedik mindkettőtől, a munkás már nem érzi a vérbeli és fajbeli köteléket sem, és megtagadja a hazát. A közélet nagy élénksége, a vélemények és vágyak heves nyilvánulása ezeket az ellentéteket mindig kirívóbban tünteti fel. Ezzel a szétziláltsággal nem bír megküzdeni s nálunk annak továbbfejlődését nem tudja megállítani más, mint a társadalom vezetésére, a közélet hangulatának irányozására legalkalmasabb emberek egyetértése. A gondolkozók, józanok és önzetlenek ma még nem ritkák a társadalom különböző köreinek egyikében sem; s ma még szerencsére nem oly nagy a nyugtalanok és izgatottabb kedélyüek tömege, hogy józan vezetésre ne hajtana s egészen vezethetetlen volna, de nem is oly közönyös már a társadalom, hogy saját érdekeit szemmel ne tartaná. Ma még lehetséges józan, alapos és erős közvéleményt alkotni, lehet a nemzet és a város bajai iránt a lakosság lelkét ébren tartani, csak legyenek tűzhelyek, hol a vezetésre hivatott egyének hazafias és önzetlen lelke felmelegszik; központok, hol mint emberek, mint gondolkodó hazafiak s a város hű lakosai egymással érintkezhetnek, hol vonzó otthonias környezetben bizalmas és fesztelen társalgást folytathatnak. Különböző helyzetű emberek nagyon keveset érintkeznek egymással, még nálunk is, hol pedig az emberek közt rangbéli különbség kevésbé van. Ezen segíteni kell, s ilyen központtá, ilyen semleges, pártatlan területté kell városunkban és egész Békés vármegyében is a kaszinókat fejleszteni. (Békés, 1897. jan. 24.)

u A Közművelődési Egyesület közgyűlésekor * Amidőn Közművelődési Egyesületünk elődje, a Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat, boldog emlékű Göndöcs Benedek apátlelkész elnöklete alatt huszonkét esztendővel ezelőtt megalakult,

111 kiválóan azt tűzte volt feladatául, hogy felkutassa, egybegyűjtse mindazt, mi a tudomány, la A szerző jelölése nélkül megjelent vezércikk. lb A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat 1874-ben alakult meg és 1894-ig működött.