Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

A Békés szerkesztője

irodalom és művészet, az ipar és kereskedelem, a gazdászat és földmívelés, a politika és közélet terén mint nevezetesség tűnt fel, hogy megszerezze s követendő példa gyanánt az utókornak átadja a Békés megyei kitűnő férfiak arcképeit, életrajzát és műveit, hogy tanulságos képet állítson elé az állat- és növényország különböző fajainak azon ritkább példányaiból, melyek Békés vármegyében találhatók; hogy természetben vagy legalább fényképekben megőrizze a koronként változó népviseletet; hogy végpusztulástól megóvja a megyében található történelmi romokat, hogy megszerezze a megyére vonatkozó régiségeket, történelmi emlékeket, okmányokat, nyomtatványokat, címereket, pecséteket vagy azok másolatát. A Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat két évtizedre terjedő működése - évkönyvei s múzeuma - ékesen tanúskodik róla, hogy sokat, igen sokat megmentett a vármegye múltjából, annak nagyra törekvő fiai életéből s irányműveiből, népünk erkölcsei, szokásai s viseletéből, mit az egylet közreműködése nélkül a feledés sötét éje takarna, mit az óriási léptekkel haladó civilizáció a közművelődés érzékeny kárára különben nélkülözni kényszerült volna. A múlt évben alakult Közművelődési Egylet, Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat elődjének a múlt felkutatására és megőrzésére vonatkozó feladatát is magáévá tette ugyan, de egy lépéssel előbbre is ment; nevezetesen a retrospektíva keretén túlmenőleg a jelen és a jövő közművelődésnek kultiválását is zászlajára írta. A Közművelődési Egyesület újjáalakulására ama tudat vezetett, hogy a múltnak felderítésén kívül törekednünk kell a mai általános műveltség színvonalára emelkedni, s azon előre haladni. Mert végre is hiába derítjük fel a múltat, hiába voltak jeleseink, akiknek lángelméje kijelölte az utat, mely tökélyesbülésünk irányául szolgál, ha ez úton haladni, ha ez irányt követni nem volnánk képesek. Ezért szükséges, hogy a társadalmi élet tudománya, azok az általános ismeretek átszivárogjanak, vérré váljanak, hogy a közképzettségnek oly mérvben legyünk birtokában, mely mintegy jól kiművelt földtalaj, a beléje vetett eszméket megteremteni tudja, áldásaiban részesítvén az egész vármegyét. A társadalmi élet tudománya, a közképzettségnek feltételes fogalma: szorosabban véve maga a közművelődés. A közművelődés terjesztésének egyik legcélszerűbb és legkönnyebb módja a társadalmi társulás, az egyletté alakulás. Ilyen egyletté alakultunk a múlt évben, a közművelődés terjesztése s felvirágoztatása végett. És egy társulat, mely a vármegyének jelesebbjeit egyesíti ugyanazon célra, mely buzdít, lelkesít és utat tör a közönség minden rétegében, a tudomány és társadalmi ismeretek legfőbb ágaiban, mely míg egyrészről ujjal mutat a múltra, honnan buzdító s elriasztó tanúságot meríthetünk, másrészt biztos kézzel vezérli a jelent, hogy megalkotni segítsen a szebb és jobb jövőt: ily egylet működése által a közművelődés igenis sikerrel terjeszthető; s e közművelődés alapja a legszebb, a legbiztosabb; mert míg egyrészről a történelem fáklyája bevilágít a múltba, s csodáitatja velünk annak emlékeit, másrészt és most már főleg a jelen korszerű eszméinek fejtegetése helyes utat tár fel előttünk, amelyen haladva, a tökélyesbüléshez bizton eljutunk.