Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
vészkorszak gyulai történetét bemutató, Kereskényiné Cseh Edit által szerkesztett kötetben közölt lista szerint Kóhn Dávid testvérei közül Mór, Gyula és Szeréna lett a holokauszt áldozata. Legfiatalabb testvére, Jenő visszatért a munkaszolgálatból. 79 Ez a Gyula város támogatásával megjelent kötet, Kóhn Dávid pályájának rekonstruálásán és a régi szövegek közzétételén túl, reményeim szerint azt dokumentálja, hogy a nagy történelmi katasztrófák - a fasizmus és a kommunizmus - után a normalitás rendjéhez visszatért közösség természetes módon teremti újjá a kontinuitást azzal a világgal, amelyet e könyv főszereplője egész életében épített. A szövegválogatás és a közlés elveiről Kóhn Dávid terjedelmes életműve két részből áll: az újságírói működése alatt keletkezett, jószerivel áttekinthetetlen mennyiségű újságcikkből és az idős korában írt, nagyobbrészt kötetekben is publikált visszaemlékezésekből. A másmás korszakokban, eltérő életkorban született írások alapvetően különböznek egymástól. A Békés felelős szerkesztőjeként publikált cikkek aktuális kérdésekről szólnak, szerzőjük elemez és érvel, olvasóira közvetlenül hatni akar. Az idős kori emlékezések gyakran nosztalgikus hangütésű, leíró jellegű írások. A kötetbe mindkét korszak írásait szerepeltetni kívántam. Bizonyos gondot okozott, hogy az újságíróként, szerkesztőként írott cikkek elsöprő többsége névaláírás nélkül jelent meg. A stílus és a tartalom alapján ezek közöl is sokat azonosítani lehet. Hogy a tévedés kockázatát minimálisra szorítsam, Kóhn Dávid felelős szerkesztői időszakából választottam ki egy fejezetre való vezércikket. Olyan írásokat válogattam össze, amelyek a Kóhn számára fontos témákról szólnak, s tükrözik jellegzetes publicisztikai stílusát. A visszaemlékezések közül az informatív és forrásértékkel bíró darabokat válogattam be a kötetbe. így kimaradt számos olyan nekrológ, amely a Hatvan év múltánbsin és Az élet alkonyáriban szerepel, ám ezek az írások - a műfaj szabályaiból eredően - elsősorban a tiszteletadást szolgálták. A ma már ismeretlen gyulai polgárok javára kimaradtak jelentős személyiségekről szóló portrék is, mert e személyekről Kóhnnak kevés közvetlen információja volt. A gyulai iparosokról, vendéglősökről szóló, korfestő írások a mai olvasó számára érdekesebbek, mint például a szerző által is irodalom alapján összeállított Erkel-portré. A közölt írások mindegyike újságban jelent meg, nem kevés sajtóhibával. A két könyv anyagát láthatóan korrigálatlan újságcikkek alapján szedték, így a hibák sokasodtak. A szövegromlás mértékét egy-egy idézet mutatta. Például a 79 A gyulai zsidóság és a vészkorszak. Összeáll, és bev. Kereskényiné Cseh Edit. Gyula, 1994. 126-139. p.
