Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid

tendáns és Ditrói Mór igazgató irányítása mellett indult meg Budapesten a Vígszínház. Ditrói az általa jól ismert Kóhn Dávidot nevezte ki a színház titkárává.

59 Am csak két hétig munkálkodott a Vígszínház szervezésén, ezt követően - a Színművészeti Lexikon szerint - „családi körülményei s Gyula város akkor felmerült nagy problémái miatt, amelyek megoldásában nélkülözhetetlennek bizonyult..., leköszönt állásáról és visszament Gyulára, újra elfoglalva a városnál szerény hivatali állását".

60 A nagy probléma alighanem Dobay János halálának előrelátható közeledése volt, a laptulajdonos végakaratának teljesítése miatt térhetett haza. A színházzal való kapcsolata élete végéig megmaradt, s e területen is az ő nevéhez fűződik egy nagy jelentőségű intézmény, az Erkel Ferenc Színkör megteremtése. A belügyminisztériumi pénzre alapozott színházépítésről szóló visszaemlékezés szerepel kötetünkben. A nyári színház megteremtése a remetei parcellázáshoz hasonló jelentőségű tett volt, lebonyolításához az ott alkalmazott módszerekre és erényekre volt szükség. Ez a színházépítés ráadásul országszerte követett mintává vált. A Békés felelős szerkesztői székében eltöltött több mint húsz esztendő volt Kóhn Dávid pályájának csúcspontja. Az Újvárosi Olvasókörtől a Polgári Körön át a vármegyei elitet tömörítő Kaszinóig tagja volt minden jelentős gyulai egyletnek, rendszeresen megválasztották városi képviselő-testületi és megyei törvényhatósági bizottsági taggá. A helyi lap szerkesztőjeként komoly befolyással bírt, és úgy érezhette, szülővárosa fejlődése szempontjából nagy jelentőségű tervek megvalósításában vesz részt. S ami mindezeknél fontosabb: harmonikusan illeszkedett be a város társadalmába - ötleteihez a város minden rétegéből talált hasonló értékeket valló, hasonló gondolkodású társakat. Maga családot nem alapított. Egyik, pályáját részleteiben ismertető nekrológ névtelen szerzője szerint azért nem nősült meg, hogy támogatni tudja fiatalabb testvéreit.

61 Tény, hogy apjuk halála után a népes família őt tekintette a család fejének. Lapjának egyik fiatal munkatársa 1902-ben a következőképpen jellemezte: „Nemcsak azt tudja, hogy Shakespeare-nek melyik volt a legutolsó munkája, hanem azt is, hogy Kis Sz. Péter hányadik szám alatt lakik a Sittyében. Rajong a régi operettekért, és minden vágya az, hogy Zilahyval előadassa a Dunanani. A Rippet együtt dúdolja az orchestummal, és ... órák hosszat képes konverzálni a földadóról. Tompát, Vörösmartyt, Indalit betéve tudja, de a kötött-szövött iparárugyár részvénytársaság üzemmenete iránt is érdeklődik. Jó barátai azt mondják róla, hogy mindent tud, de ellenségei se mondják, hogy nem tud semmit se. Csabán sose fogják díszpolgárrá választani. Mikor délben a cukrászdába megy, a járda mellett minden fát megüt a botjával. Szeretné, ha a munkatársak kedden megírnák a szombati eseményeket, s már hétfőn aggódik a lap sorsa miatt. Ő a leglelkesebb gyulai színpártoló; ne állj vele erről szóba, mert agyonérvel."

62 59 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Bp. 1929-1931. II. köt. 451. p. 60 Uo. 61 Meghalt Kóhn Dávid i. m. 62 [Dubányi Im]re: Gyulai élet - Fotográfiák a szerkesztőségből. Békés, 1902. ápr. 6.