Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
élvező szervezeteknek sem sikerült. A parcellázás lefolyása igen pontosan dokumentálja, hogy a kapcsolati tőke és a pontos terepismeret segítségével egy újságíró milyen mértékben terjeszthette ki a maga cselekvési körét. Hogy a sokféle gazdasági érdeket sértő, szociális szellemű parcellázást végre lehessen hajtani, ahhoz a szervezőnek bírnia kellet a jótékonyságra hajlamos grófnő bizalmát, ugyanúgy a tiszttartójáét, Szekér Gyuláét is. Ez utóbbiról Kóhn Dávid nem említi, hogy az általa politikai küzdelmeiben, lobbizásaiban erőteljesen támogatott ifjúTerényi Lajos sógora volt. A siker feltétele volt egy magas rangú minisztériumi tisztviselő jóindulata. Bartóky József miniszteri tanácsos még Békés megye főjegyzőjeként ismerte meg Kóhnt, s biztos lehetett abban, hogy e parcellázásnál nem kell tartania az ilyen esetekben oly gyakori panamától. A siker feltétele volt a városi önkormányzat támogatása is. S a szervezőnek nem utolsósorban rá kellett vennie egy bankot a szociális jellegű kölcsönnyújtásra. Mindezen túl az egész folyamatot végig kézben kellett tartani, s az újság segítségével gondoskodni kellett a helyi közvélemény rokonszenvéről. Mindezek tetejébe el kellett viselni, hogy alkalmanként még az akció kedvezményezettjei is gyanúsítgatják. Ha valaki minderre képes volt, az egy parcellázást a maga javára is lebonyolíthatott volna. A szervezők általában a korrekt módon végrehajtott parcellázásokból is kivették a maguk jutalékát. Kóhn Dávid azonban a maga „erkölcsi kapitálisát" többre tartotta 40-50 holdnál, s az egész akciót egyetlen fillér haszon nélkül hajtotta végre. — A szokatlan parcellázás figyelmet váltott ki a megye határain túl is. A filoszemitának éppen nem nevezhető Alkotmány című lap 1907. évi karácsonyi számában az agrárszocializmus és a kivándorlás elleni gyógyszerként ajánlotta a gyulai parcellázás példáját. A szerző Kóhn alakját különösen kiemelte. Van egy magyar város - mesélte a szerző -, 1500 hold grófi birtok, párszáz földnélküli János. „Ugyancsak ott távol egy hosszú zsidó: Kóhn Dávid. Ezek a főszereplők az elmondandó földosztásban. De különösen Kóhn Dávid, az egyszerű zsidó, aki városi számtanácsos, helyi lapszerkesztő, historikus, poéta és a város esze egy személyben." 57 A kultúra területén figyelmet szentelt a Békésmegyei Közművelődési Egyletnek, a városi múzeumnak és sok más alkalmi szervezetnek, de igazi szerelme Thália volt. „A színház is többet akart puszta szórakoztatásnál. Viszonylag új művészeti forma volt, mely rabul ejtette a nemzetet, különösen a fiatalabb nemzedéket" - írta Mikor kerek volt a világ című gyönyőrűszép könyvében Charles Fenyvesi. 58 Sok-sok kortársához hasonlóan Kóhn Dávid is már gimnazista korában vonzódott a színházhoz, s a későbbiekben páratlanul gazdag személyes kapcsolathálót épített a .színészek, rendezők és színigazgatók világában. Városi tisztviselőként az ő feladatkörébe tartozott a gyulai színházi ügyek intézése, de e téren országos ismertséget szerzett. A gyulai színészetről szóló visszaemlékezés-sorozata utal arra a vidéki újságírónál szokatlanul nagy kapcsolatrendszerre, amelyre az évek folyamán szert tett. A színház miatt még szeretett szülővárosát is majdnem elhagyta: 1896 májusában gróf Keglevich István in57 Petrássevich Géza: Egy parcellázás. Alkotmány•, 1907. dec. 25. 58 Fenyvesi, Charles: Mikor kerek volt a világ. Bp., 1992. 141. p.