Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
rinti adózást rendelt el, de a törvényhatóságoknak és a községeknek, valamint megyénként 20-20 földadófizetőnek lehetővé tette az esetleges sérelmek korrigálását. Ambrus Sándor alispán a Békés megyét érintő anyag elkészítésére Kóhnt kérte fel; a Békésmegyei Gazdasági Egylet által is támogatott korrekciós javaslat révén, számos helyen sikerült mérsékelni a Békés megyei földadót. A több községnek és birtokosnak adócsökkentést hozó akció e körben jelentősen megemelte Kóhn Dávid tekintélyét, s még húsz év múlva is emlékeztek rá: „.. .az ő odaadó fáradozásának köszönhette a gyulai gazdaközönség, hogy megszabadult a 40-50 ezer pengő körüli földadó-szaporulattól" - sorolta legfőbb érdemei között az egyik, Békés megyei közszereplőket bemutató kötet szerzője. 55 Társadalmi tekintetben két területet tartott különösen fontosnak Kóhn Dávid: az 1870-es évektől fogva folyamatosan munkálkodott a város iparossága érdekében. Évtizedeken keresztül jegyzője, majd titkára volt a gyulai Iparos Ifjúsági Egyletnek, szorgalmazta az iparoktatás szervezetének kiépítését és hatékonnyá tételét, a fiatal iparosok külföldi képzését. A bádogos mesterséget választó József öccse párizsi kapcsolatteremtését kihasználva elérte, hogy az Iparos Ifjúsági Egylet három fiatal iparost jelöljön ki párizsi tanulmányútra. 56 Ezek egyike volt Névery János asztalos, akinek a pályáját bemutató írás kötetünkben is szerepel. Az egylet titkáraként szervezője volt több, Gyulán tartott országos iparkiállításnak. E kiállításoknak köszönhetően egyszerre nőtt Gyula presztízse és a városi iparosok megbecsültsége. A helyi ipar kérdéseit Kóhn Dávid egyébként is folyamatosan napirenden tartotta: minden alkalmat megragadott arra, hogy népszerűsítse az iparos pályát. Az iskolai év végén rendszeresen nagy vezércikket szentelt a pályaválasztás kérdéseinek. Meggyőzően fejtegette, hogy mennyivel biztosabb a jövője annak a gyermeknek, akit iparos pályára adnak, mint annak, akiből minden áron urat akarnak nevelni, de csak a kistisztviselői pályáig jut el. Azt remélte, hogy a Békés megyében vékony értelmiségi középosztály a biztos anyagi alapokon álló, művelt iparosság révén szélesedik ki. Arra is gyakran utalt írásaiban, hogy komoly társadalmi feszültség támadhat abból, hogy az „intelligencia" nem mutat érdeklődést az ipari és kereskedelmi pályák iránt. Az 1890-es évektől, az agrárszocialista megmozdulások kitörésétől fogva a Békés jelentős figyelmet szentelt a mezőgazdasági népesség körében tapasztalható feszültségeknek. Kóhn Dávid az evolucionista fejlődés híveként természetesen elítélte az agrárszocialista törekvéseket, de azt gyakran hangsúlyozta, hogy erőszakos eszközökkel, a földmunkásság megélhetési lehetőségeinek javítása nélkül ez a feszültségforrás nem tüntethető el. S ő maga a járható utat is megmutatta a kötetünkben részletesen ismertetett remetei parcellázás megszervezésével. Gróf Almásy Kálmánné több mint 1600 holdas remetei birtokának földnélküli mezőgazdasági munkások kezébe juttatása Kóhn Dávid egyik legnagyobb teljesítménye volt, hiszen vagyon és magas társadalmi állás nélkül tudott összefogni minden jó szándékú erőt. Ez többnyire kormánytámogatást 55 Békésmegyei Fejek i. m. 45. p. 56 Iparos ifjúsági egylet... Békés, 1882. jún. 4.
