Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
Kiváló érdemei vannak e lapnak abban, hogy Gyulán hitfelekezeti és szociális súrlódások nincsenek." 50 Kóhn Dávid a Békés szerkesztőjeként igen erős lobbi-tevékenységet is folytatott. Maga a lapja egyik legfontosabb erényének tartotta, hogy közhasznú törekvéseket támogat és eszméket, azaz cselekvési programokat kezdeményez. 51 Másokkal együtt sok ügyet vitt sikerre, és természetesen jó néhány esetben nem ért célt. A Békéscsaba és Gyula között 1896-ban ismételten felújult megyeszékhely vitában minden újságírói tapasztalatát és befolyását latba vetette szülővárosa érdekeinek védelmében. Hasonló módon adott sajtótámogatást a székhelyért folyó versengést hosszú időre eldöntő törvényszéki palota építésének is. A gimnázium elindítása ugyancsak szívügye volt: a Békés 1899. évi tevékenységéből kiemelte, hogy a lap hasábjain a gimnáziumi eszme felelevenítése szépen haladt. 52 A gimnázium alapítását előkészítő, Lukács György által létrehozott bizottságnak - mint sok más hasonló alkalmi szervezetnek - titkára, s ebbéli minőségében egyik legaktívabb tagja volt. Ő készítette azt az elemzést, amely dokumentálta, hogy a városnak és környékének milyen nagy szüksége van a gimnáziumra. A kötetünkbe felvett, Széchényi Miklós és Fetser Antal emlékét idéző visszaemlékezés is utal az iskola ügyében folytatott tárgyalásaira. A földmíves és birtokos körök bizalmát és támogatását a Békés megye területének kataszteri besorolása körül végzett munkájával nyerte el. E területen is a rá annyira jellemző módon járt el: birtoknyilvántartóként szerzett mellesleg ritka - tudására és tapasztalatára támaszkodva a megyében elsők között tudta értelmezni az adózás szempontjából kulcsfontosságú kataszteri előmunkálatokat. Kapcsolatai révén mozgásba hozta a megye és a város igazgatási apparátusát, lapja hasábjain a felvetődő kérdéseket értelmezte az érintettek számára, egyben a speciális megyei érdekek mögé állította olvasóit. Először 1882-ben fordult a vármegye birtokosaihoz: nagy cikkekben ismertette az agrárius jellegű Békés megye számára kedvezőtlennek minősített új kataszteri szabályozást, s a megyei gazdasági egyletet, a közigazgatást ellenlépésekre sarkallta. 53 Hasonló figyelemmel követte a földadó reform előkészítését célzó 1902es munkálatokat is és a hat évvel későbbi gyakorlati előkészítést. Ez utóbbi alkalommal a Kóhn Dávid által készített, törvényhatósági bizottsági határozattá emelt javaslat révén Békés megye kezdeményező szerephez jutott a földadóreformmal kapcsolatos viták során. Az adóreform tárgyában tartott 1908-as országos konferencián a földadó ügyében a Kóhn Dávid által javasolt megoldással sikerült közös nevezőre hozni az agrárius és merkantil szellemiségű városokat. Ez a konferencia országos elismerést hozott a Békés szerkesztőjének. 54 Noha az új földadó törvény nem a Kóhn Dávid által is támogatott, a mezőgazdasági területeknek kedvezőbb értékkataszter, hanem a jövedékkataszter sze50 BML IV 401. Békés vármegye főispánjának ir. Bizalmas ir. 25/1908. 51 Kóhn Dávid: Előfizetési felhívás az 1900. évi XXXII. folyamra. Békés, 1899. dec. 24. 52 Kóhn Dávid: Előfizetési felhívás az 1900. évi i. m. 53 K[óhn] D[ávid]: A kataszteri munkálatokhoz I-II. Békés, 1882. okt. 22. és okt. 29. 54 Észrevételek i. m. 1-12. p.
