Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Nevezetes látogatók
céljából néhány hétre Párádra utazott. Párádon létét emlékezetessé tette, hogy ott ösmerkedett meg Meszlényi Terézzel, aki azután néhány hó múlva felesége lett. Tormássy János szintén amnesztiában részesült, és a fogságból hazajött atyjához Gyulára, hol csendes elvonultságban készült az ügyvédi vizsgára, melyet azonban csak kormányengedéllyel tehetett le. A Tormássy család tagjai voltak még: Károly, akit Békés vármegye országgyűlési írnoknak küldött a pozsonyi diétára, Mária, ki a felejthetetlenül szép emlékű Szakái Lajosnak, vármegyénk aranytollú főjegyzőjének, a Cimbalom cím alatt megjelent gyönyörű verseskönyv poétájának, az ötvenes évek végén pedig a Gyulán megejtett földtagosítás intézőjének lett a felesége; testvérük volt még az 1878-ban elhunyt Emília is.Tormássy Károly a kiegyezés után a vármegyei törvényszék egyik bírája lőn, 1873-ban pedig, amikor a város Dobay János polgármesterségével rendezett tanáccsá alakult, az egyidejűleg létesített városi árvaszék ülnöki tisztét vállalta el. Én egy ideig írnokként működtem mellette, s a zárkózott természetű öregúrnak bizalmasa lettem. Mint 48-49-es honvédnek a szabadságharc alatt megbénult és megmerevedett az egyik lába, s emiatt rendszerint én kísértem haza a református paplak melletti, ma özvegy Gróh Mihályné tulajdonát képező ősi Tormássy-házba. Őtőle hallottam és tudtam meg, hogy Kossuth Lajos, a fogságból történt szabadulása után pár hónap múlva eljött Gyulára, a Tormássyház vendégéül. De annak honorálásául, hogy Békés vármegye az elsők között volt, amely tiltakozott elfogatásuk ellen, meglátogatta a vármegye első- s másodalispánját is. Ezekről a látogatásokról nem Tormássy Károlytól, hanem Kalmár Mihály uradalmi ügyvéd - 1838-ban vármegyei aljegyző - révén szereztem későbben tudomást. Kossuth akkor 37 éves, hódító megjelenésű férfiszépség volt, aki mély benyomást tett a szintén ragyogó szépségű, nagy műveltségű, húszegynéhány éves Tormássy Emíliára. Kossuth Gyulára jövet már vőlegény volt, és Tormássy Emília, később számos kérőjét kikosarazva, pártában maradt, és sohasem ment férjhez. 1878-ban 62 éves korában halt meg, és aTormássyak között nyugszik a református temetőben. Kossuth Gyulán létéről - mint megírtam - Tormássy Károly és Kalmár Mihály révén szereztem tudomást. Aktaszerű feljegyzést - pedig kerestem, kutattam -, sajnos nem találok róla. De megerősítette Gyulán jártát ő maga is. Pulszky Ferenc vezetése alatt ugyanis a nyolcvanas években nagy zarándoksereg kereste fel Kossuthot, közöttük volt jó emlékű Oláh György ügyvéd, később megyei főügyész, aki akkor a Békés főmunkatársa volt. Eme utóbbi minőségében mutatkozott be az agg honfinak, aki a bemutatkozásra felélénkülve azt mondta neki, megkaptam a Békést (amely rövid pár hét előtt egy nagy jelentőségűvé vált Kossuth-levelet kommentált, és azt elküldtük neki), és hozzátette: „voltam egyszer GyulánTbrmássynál". 3 Többet nem is mondott Oláhnak, mert 3 Az említett Kossuth-levél 1882. okt. 15-én kelt, s Helfy Ignáchoz íródott. A levélben aktuális kérdések kapcsán Kossuth igen határozottan állást foglalt az antiszemitizmus ellen. A Békés az Egyetértésben megjelentetett szöveg alapján „Kossuth Lajos a »Zsidókérdés«-ben" cím-
