Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid

inkkal, és előfizetőink számát tetemesen megszaporíthatnánk. - Ha mi is ezt cselekednénk, nem maradna egyetlenegy lapja sem a vármegyének, mely a közügyekkel tárgyi szempontból foglalkoznék. Nem maradna egyetlenegy orgánuma sem, mely a riporteri célra nem szolgáló, leggyakrabban éppen nem fontos személyi ügyeken kívül a nagyközönséget érdeklő dolgokról, mint aminők a törvényhatósági, közigazgatási bizottsági, képviseleti stb. gyűlések, éspedig a szenzációs és személyes hátterűeken kívül, valamennyi ügyről tárgyilagos tudósítást vagy kritikát hozzon."

40 Mint az előző idézet is mutatja, a lap szerkesztői úgy érezték, témaválasztásaikkal, tudósításaikkal a közérdeket és a közjót szolgálják. Általában ezt úgy fogalmazták meg, hogy a Békés elsődleges célja a megye, s azon belül is elsősorban Gyula városa, közgazdasági, közigazgatási, kulturális érdekeinek előmozdítása. Hogy a lap valóban megtalálja a közjót, annak garanciáját a maguk felkészültségében és függetlenségében látták. A szerkesztők a saját kvalitásaikról keveset beszéltek, annál erőteljesebben hangsúlyozták a hírlap függetlenségét. Azaz, hogy sem anyagi támogatást nyújtó, sem mindenáron hasznot követelő tulajdonos nem áll az újság mögött, így sem egyes csoportok befolyása, sem a széles közönség igényeihez való kényszerű alkalmazkodás nem köti az újságírók kezét. Dobay János többször írt arról, hogy a Békés majdan a megye és város történetét kutató historikus hiteles és minden fontos eseményre kiterjedő forrása lesz, azaz úgy tekintett hírlapjára, mint a pártatlanság maradéktalan megvalósítójára.

41 A lap újabb folyamának sikeres megszilárdítása után a tulajdonos-szerkesztő még tovább ment, s egyik év végi cikkében egyértelművé tette, hogy lapját a helyi politikai, gazdasági döntésekben komoly súllyal bíró tényezőnek tekinti: »... a Békés nyomatékkal bír a vármegye s Gyula városa közéletében, és büszkeségét képezheti, hogy mint a hamisítatlan közhangulatnak magánérdekeken felülálló tolmácsa, irányt nyújt gyakran súlyos körülmények között is, sok kényes és nehéz kérdés mikénti megoldására nézve."

42 Dobay János szavaiban nem is volt túlzás. Egy, a közjó szolgálatára vállalkozó, a szenzációt és az olvasók többségének érdeklődését kiváltó személyes közelítést kerülő lap az előfizetőknek csak bizonyos köreire számíthatott. Az 1886-os váltás után a közélet résztvevőit, a megyei törvényhatóság, a városi és községi képviselő-testületek tagjait szólították meg. Utóbb a „megyei középosztály", az „értelmes közönség" figyelmét és támogatását keresték. Az első évek gondjai és anyagi veszteségei után a megcélzott közönség lap fenntartására elegendő részét sikerült is megtalálni. A Békés 1886 utáni váltásának és „közszolgálati" irányba fordulásának egyik előfeltétele a kiadó tulajdonos, Dobay János volt. O, az ekkor még ható, 40 Dobay János: Előfizetési felhívás a „Békés" 1894. évi folyamára. Békés, 1893. dec. 17. 41 Dobay János: Előfizetési felhívás a „Békés" 1891-ik évi folyamára. Békés, 1890. dec. 21.; Dobay János: Előfizetési felhívás a „Békés" 1892. évi XI. évfolyamára. Békés, 1891. dec. 20. 42 Dobay János: Előfizetési felhívás a „Békés" 1893. évi XII. évfolyamára. Békés, 1892. dec.