Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
biztosítékot, politikai témákról közvetlenül nem is írhattak. Ez a változás indította el a Békést a város teljes társadalmának kiegyensúlyozott képviseletéhez vezető úton. Az elkövetkező több mint harminc esztendő alatt a lap irányításában voltak lényeges változások, de a szerkesztési alapelvek változatlanok maradtak, sőt az 1886-os váltást követően markánsan megjelenő értékek az évek folyamán erős és koherens szerkesztői világnézetté és gyakorlattá alakultak. Az első meghatározó tényező a közjogi ellentétek mentén megosztott napi politikától való távolságteremtés lett. Nem véletlen, hogy a megyei elit az 1880-as évek közepén távolodott el a nagypolitika erőterében folyó helyi politizálástól. A politika kiegyezést követő években megnyilvánuló vonzása két évtized múltán lényegesen csökkent. Az 1848-as közjogi elvek képviseletét a Tisza Kálmán által irányított Balközép Párt és a Deák-párt 1875-ös fúziója után a 48-as és a Függetlenségi Párt vette át. E pártok a Békés megyei választók körében ugyan vonzóak maradtak, de az 1880-as évekre éppen a helyi politika korábban velük rokonszenvező irányítói körében vesztettek népszerűségükből. A 48-as elvek a parlamenti vitákban frázissá váltak. A többnyire látványos küzdelemben megválasztott ellenzéki képviselők ritkán tudtak kerületüknek komoly költségvetési támogatást szerezni egy-egy fontos terv megvalósításához. A kormánypárt helyi vezetői ugyancsak szívesen lemondtak arról, hogy a megye első számú lapja politikai fórum legyen. Az alföldi megyék többségéhez hasonlóan az 1884-ben egyesült 48-as és Függetlenségi Párt az egyszerű választók körében igen népszerű volt, így az esetleges politikai polémiák a földmíves és iparos réteg helyi elittel szembeni ismétlődő mozgósításával járhattak volna. A Békés politikai jellegének elvetésével egyidőben a szerkesztők látványosan lemondtak a lap által megszerezhető jövedelemről is. A többek között Ladies László ügyvéd, Kovács István megyei főorvos,lerényi Lajos későbbi főispán és Oláh György megyei főügyész által alakított lapkiadó konzorcium jó előre deklarálta, hogy az újság kiadásából semmilyen haszonra nem tartanak számot. Az esetleges jövedelmet eleve jótékony célra szánták. 39 A nemes szándék ugyan nem valósulhatott meg, mert az újság egy ideig nem hozott nyereséget, de az egymást váltó szerkesztők az anyagi áldozatok ellenére sem változtatták meg a lap jellegét. Nem változtatott a szerkesztési elveken Dobay János sem, aki a polgármesteri székből való távozása után, 1889-ben visszavette a felelős szerkesztői posztot. Ő - elődeivel ellentétben - nem emlegette az újság kiadásáért hozott anyagi áldozatokat, azaz a lap feltehetően nyereséges volt, de év végi előfizetői felhívásaiban gyakran utalt arra, hogy a Békés szellemiségének kijelölésekor nem az elérhető hasznot tekintik az elsődleges meghatározónak. „Erezzük és tudjuk - írta 1893 végén -, hogy a kiadói érdek talán mást javasolna. Ismeretünk, összeköttetésünk, újságírói talentumunk is volna talán annyi, hogy, ha a Békés szerkesztésénél a kiadói érdeket tartanánk szem előtt, diadallal felvehetnénk a kesztyűt tisztán szenzációra s személyi momentumokra dolgozó laptársa39 Kovács István: Előfizetői felhívás. Békés, 1887. márc. 27.
