Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

Visszaemlékezem, hogy Apponyi gróf kedves szemrehányást tett a „Kapitány úr"-nak, hogy ezt a jóízű históriát sohasem beszélte el még neki, mire Korossy csak annyit mondott, hogy én sohasem szoktam politizálni. Ezt a gróf is megerősítette. • Korossy Camilló gyermekei: Korossy Zsófia özv. földeáki Návay Emiiné, Korossy Juliska SzentkeresztyTivadarné, néhai Korossy Cecília dr. Gremsperger Ferencné, Korossy Anna, Korossy Albert huszár ezredes, néhai Korossy János gazdasági felügyelő, Korossy György m. kir. államtitkár, elébb temesi, majd Békés megyei főispán, néhai Korossy Margit dr. Kalina Jánosné. (Az élet alkonyán i. m. 47-58. p.) Vresicz József „lovag" Évtizedek hosszú során át eredeti, tipikus alakja volt városunknak. Atyja az 1831. évi véres forradalom után mint lengyel menekült jött Magyarországra, Gyulára. Nagy műveltségű, széles tudású professzor volt, akit néhai ^Xènckheim Ferenc gróf, Gyula földesura, négy fia, Károly, Rudolf, Antal és József nevelőjéül és oktatójául alkalmazott. Gyulán alapított családot, itt nősült meg, néhai Geist Gáspár nővérét véve hitvestársul. Amikor mint nevelő nyugalomba vonult, apósa ráhagyta a Kossuth Lajos utcai - ma dr. Follmann János ügyvéd tulajdonát képező - házat, ahol évtizedeken által lakott, és ahol meg is halt. Amikor a tagosítás és a földosztás az ötvenes évek végén Gyulán megtörtént, az uradalom, mint minden volt tisztjének, úgy a kiérdemesült nevelőnek is négy fertály földet, vagyis 80 holdat juttatott birtokába, mégpedig a Lencsés úton, ahol tudvalevőleg a gyulai határ legjobb és legtermékenyebb földjei vannak. Vresicznek négy fia s egy leánya volt. Legidősebb fia, Ferenc igen kalandos életet élt le. Mint valóságos gyerkőc lépett 1848-ban a honvédségbe, vitézül végigküzdötte Világosig a szabadságharcot. Akkor büntetésből besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan kiszabadulván, 1854-ben a krími hadjárat alatt belépett az oroszokkal küzdő török hadseregbe. 1859-ben az osztrákok ellen Garibaldi alatt az olasz hadseregben szolgált. 1864-ben a szerencsétlen véget ért Miksa császárral Mexikóban küzdött Juarez ellen. 1870-ben pedig Ugrón Gáborral együtt, mint önkéntes, a francia hadseregbe lépett a poroszok ellen. Ezen a harctéren azonban eltűnt, nyoma veszett, és sohasem hallották többé hírét. Valószínűleg valamely tömegsírban alussza örök álmát. A Vresicz fiúk közül az egyedül gazdálkodással foglalkozó József örökölte a Lencsés úti 80 hold földet. A „lovag" elnevezést onnan kapta, hogy naponta lóháton ment ki a tanyára, s lóháton jött onnan vissza. A tanuláshoz nem volt kedve, mindössze négy elemi iskolát végzett, és kizárólag földmíveléssel foglalkozott. Nem nősült meg, holtáig agglegény maradt. Egyszerűsége, igénytelen-