Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

jében a gyulai basa fürdője volt - rajzra, míg a festészetre az akkor Gyulán lakott Szamosy Elek, aki első mestere volt neki. Munkácsy a két Kratochwill fiúval való barátsága révén sokat járt házukhoz és gyakran élvezte azok édesanyjának vendégszeretetét. Első festményét, egy madonnát, neki festette, míg Józsefnek egy tollrajzzal kedveskedett, amit ő, Munkácsy hozzá intézett baráti levelével ereklyeképpen őrizett meg. István barátjával és festő kollégájával együtt voltak Münchenben, ugyanazon festőnél folytatták tanulmányaikat, sőt ugyanott sokáig laktársak is voltak. A Szénásy Józseffel való benső barátság Munkácsy haláláig tartott. Sőt, amikor mint világhírű művész egyszer Magyarországra jött, leutazott Gyulára őt meglátogatandó. Innen utazott Aradra, hol a gyulai születésű Salacz Gyula polgármestert, a Kratochvill fiúkkal szintén ifjúkori barátját látogatta meg. Szénásy József fiatalon nősült. A városnak a hatvanas években egyik legszebb leányát, Nuszbek Gizellát véve feleségül. Ennek édesapja Nuszbek József, Gyula városa akkor legtekintélyesebb építőmestere és igen jómódú polgára volt. Nuszbek Gizella nemcsak szépségével, hanem bájával, szellemi műveltségével, nemes lelkületével is feltűnt, és ugyanígy maradt élte egész folyamán hódoló tisztelettel övezve. Szénásy József nemsoká, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület alakulásakor annak szolgálatába lépett. Előbb segédkönyvvezető, majd főkönyvelő, végül pedig vezérigazgatója lett az intézetnek s előrehaladott kora miatt vonult nyugalomba. Szénásy József igen élénk részt vett Gyula város társadalma s a gyulai róm. kat. hitközség egyházi életében. A Polgári Körnek évtizedeken át igazgatója volt, és hervadhatatlan érdemei vannak az akkor vezető szerepet viselt kör felvirágoztatása körül. Az ő igazgatási ideje alatt vették meg az addig mindig csak bérhelyiségben tengődő kör részére a Mayer-házat és alakították át a mostani díszes helyiséggé. A farsangnak két híres bálja volt akkoriban Gyulán. A ^nckheim Krisztina grófnő elnöklete alatti Gyulai Nőegyleté és a Polgári Köré. Mind a kettő mindenkor eseményszámba ment. Igaz, hogy egészen más volt a gyulai közélet, mint most. Hamisítatlan igazi nemes demokrácia uralkodott a város társadalmi életében, amely kiterjedt egyrészről a szorosan vett értelmiségre, nevezetesen a tisztviselőkre, szabad pályán levő honoráciorokra, másrészről a kereskedők és iparosokból toborzódott polgárságra is, mégpedig ami különlegesen hangsúlyozandó - férfiakra-nőkre egyaránt. És hogy ez így volt, hogy ez így lehetett, abban oroszlánrésze volt a Szénásy párnak, a Szénásy pár vezetői hivatottságának, ügybuzgalmának, szeretetreméltóságának, amelyekkel felkarolta, egybeforrasztotta, hitfelekezet és osztálykülönbség nélkül a társadalom összes, arravaló - tisztes - elemeit. Sóhajtva gondolunk az így talán soha többé vissza nem térő szép időre. Két súlyos csapás sújtotta a Szénásy házaspárt. Két viruló szépségű felnőtt lányuk tragikus halála. Szegény Szénásyné átélte, átszenvedte miatta a mitológiai Niobe halhatatlan fájdalmát. Ez is okozta, hogy amikor Szénásy nyugdíjba ment, hogy bármennyire összeforrottak Gyulával, miután egyetlenül maradt gyermeküket, Dénes fiukat az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárnál viselt igazgatói állása a fővárosban lakáshoz kötötte, éltüket fiuk