Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
becsülte őt a vármegye arisztokráciája, melynek minden tagjával intim baráti viszonyban volt, az intelligencia s a nép. Szerénysége, valamint hivalgástól ment kedves modora, előkelő gondolkozása s szívjósága mindenkit lebilincselt, akivel csak érintkezésbe jutott. Neki magának nem voltak gyermekei, s a nagy kiterjedésű Erkel családnak minden tagja élvezte elsősorban a jó Rudolf bácsinak, aki saját személyére nézve a megtestesült igénytelenség volt, páratlan szívjóságát és áldozatkészségét. Az öregúr, magas korát tekintve, élte fogytáig kitűnő erőben volt, szellemi üdeséget halála napjáig csorbítatlanul megtartotta, gyöngélkedni is csak egy év óta kezdett, de akkor is naponta feljárt a takarékpénztárba, s még néhány nap előtt aktív részt vett az intézet folyó ügyei elintézésében. Amely napon töltötte be 88. évét, a délutáni órákban ereje rohamosan hanyatlani kezdett, és haldoklása másnap reggel fél nyolc óráig tartott, amikor örök álomra hajtotta szemét. Áldás és béke poraira! (Hatvan év múltán i. m. 145-147. p.) Szénásy József és neje, Nuszbek Gizella Itt születtek, itt töltötték gyermekkorukat, ifjúságukat, éltük delét és alkonyuk egy részét is; hiába költöztek el innen, csak ide kötötte őket nemes szívük minden idegszála, boldog és bánatos éltük minden emléke, s íme, ide térnek vissza, rajongásig szeretett városuk földjében aludni örök álmukat. Aki hat évtizedet meghaladó időn át rajongó tisztelőjük voltam, és hálás szívvel élveztem barátságukat, szeretetüket, borongó érzéssel elevenítem fel e sorokban emléküket, éltüket, amely egyben Gyula városa félszázadra terjedő köz- és társadalmi életének is története. Szénásy József és neje Nuszbek Gizella ugyanis majdnem félszázadon át voltak a gyulai társadalmi életnek tagjai, sőt annak vezető szereplői közé tartoztak. Szénásy József eredeti vezetékneve Kratochvill volt, és akképp magyarosította nevét Szénásyra, ahogy édesanyja Szénásy lány volt. Ugyanakkor fitestvére, István a Gyulai nevet vette fel, és e néven kiváló festő lőn, aki többek között Vas Gereben regényeit is illusztrálta művészi rajzaival. A két testvér benső barátja volt Munkácsy Mihály világhírű festőnknek, aki mint asztalossegéd is dolgozott a hatvanas évek elején Gyulán; igaz, hogy ez a mestersége csupán abban érvényesült, hogy Oláh György asztalosmester jobbadán festési munkákra használta fel, és szeri száma sincs az akkoriban divatos ládáknak, amelyekre Munkácsy - még mint Lieb Miska - a tulipánokat festette. 1 Munkácsy egy esztendeig lakott Gyulán és Fischer Károly rajztanító tanította őt a róm. kat. fiúiskola földszinti termében - mely a török hódoltság ide1 Munkácsy gyulai tartózkodásáról, az Oláh György asztalosmesterrel való kapcsolatáról: Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba. 1994. 91-119. p.