Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

becsülte őt a vármegye arisztokráciája, melynek minden tagjával intim baráti viszonyban volt, az intelligencia s a nép. Szerénysége, valamint hivalgástól ment kedves modora, előkelő gondolkozása s szívjósága mindenkit lebilincselt, aki­vel csak érintkezésbe jutott. Neki magának nem voltak gyermekei, s a nagy kiterjedésű Erkel családnak minden tagja élvezte elsősorban a jó Rudolf bácsi­nak, aki saját személyére nézve a megtestesült igénytelenség volt, páratlan szív­jóságát és áldozatkészségét. Az öregúr, magas korát tekintve, élte fogytáig kitű­nő erőben volt, szellemi üdeséget halála napjáig csorbítatlanul megtartotta, gyöngélkedni is csak egy év óta kezdett, de akkor is naponta feljárt a takarék­pénztárba, s még néhány nap előtt aktív részt vett az intézet folyó ügyei elinté­zésében. Amely napon töltötte be 88. évét, a délutáni órákban ereje rohamosan hanyatlani kezdett, és haldoklása másnap reggel fél nyolc óráig tartott, amikor örök álomra hajtotta szemét. Áldás és béke poraira! (Hatvan év múltán i. m. 145-147. p.) Szénásy József és neje, Nuszbek Gizella Itt születtek, itt töltötték gyermekkorukat, ifjúságukat, éltük delét és al­konyuk egy részét is; hiába költöztek el innen, csak ide kötötte őket nemes szívük minden idegszála, boldog és bánatos éltük minden emléke, s íme, ide térnek vissza, rajongásig szeretett városuk földjében aludni örök álmukat. Aki hat évtizedet meghaladó időn át rajongó tisztelőjük voltam, és hálás szívvel élveztem barátságukat, szeretetüket, borongó érzéssel elevenítem fel e sorokban emléküket, éltüket, amely egyben Gyula városa félszázadra terjedő köz- és társadalmi életének is története. Szénásy József és neje Nuszbek Gizella ugyanis majdnem félszázadon át voltak a gyulai társadalmi életnek tagjai, sőt annak vezető szereplői közé tartoztak. Szénásy József eredeti vezetékneve Kratochvill volt, és akképp magyaro­sította nevét Szénásyra, ahogy édesanyja Szénásy lány volt. Ugyanakkor fitest­vére, István a Gyulai nevet vette fel, és e néven kiváló festő lőn, aki többek között Vas Gereben regényeit is illusztrálta művészi rajzaival. A két testvér benső barátja volt Munkácsy Mihály világhírű festőnknek, aki mint asztalossegéd is dolgozott a hatvanas évek elején Gyulán; igaz, hogy ez a mestersége csupán abban érvényesült, hogy Oláh György asztalosmester job­badán festési munkákra használta fel, és szeri száma sincs az akkoriban divatos ládáknak, amelyekre Munkácsy - még mint Lieb Miska - a tulipánokat festet­te. 1 Munkácsy egy esztendeig lakott Gyulán és Fischer Károly rajztanító taní­totta őt a róm. kat. fiúiskola földszinti termében - mely a török hódoltság ide­1 Munkácsy gyulai tartózkodásáról, az Oláh György asztalosmesterrel való kapcsolatáról: Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békéscsaba. 1994. 91-119. p.

Next

/
Thumbnails
Contents