Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

abban tértek el tőle, hogy amit a haza bölcse feliratilag, azt ők határozatilag akarták manifesztálni. A párt Teleki halála miatt határozati javaslat nélkül állott, és ily javaslat készítésével Tisza Kálmán, Váradi Gábor és Terényi Lajos képviselők bízattak meg. Hármójuk közül Terényire jutott a javaslat megszerkesztésének feladata. E sorok írásakor Terényi Lajos hagyatéki iratai közül kezemben van Deák Ferenc kinyomtatott felirati javaslata mellett, amelynek eredeti példányát Terényi glosszákkal látta el, a határozati javaslat általa készített eredeti fogalmazványa. S hogy eredeti fogalmazvány, azt bizonyítja a számos közbeszúrás és változtatás, amelyek a kéziraton láthatók. Valószínű, hogy ezeket, a lényeget különben alig érintő - jobbadán stiláris - változtatásokat a Tiszával és Váradival történt együttes tanácskozáson, majd a párt plenáris ülésén tették meg. Ennek a ténykörülménynek a valóságát bizonyítja az ugyancsak a hagyatéki iratok között levő, Váradi által Terényihez intézett levél, amelyben őt felkéri, hogy a pártkonferencián - mint írja - „magad olvasnád fel a szerkezetet, nemcsak azért, mert a főmunka benne a tiéd, hanem azért is, mert a támadható észrevételek eloszlatása általad leggyorsabban eszközölhető. Négy órakor jövünk össze Nyárynál. Kérlek, jöjj el, és hozd magaddal a határozati javaslatot." A fogalmazvány és Váradi levele minden kétséget eloszlató bizonyítéka tehát annak, hogy amint a felirati javaslat Deák Ferenc, úgy a határozati javaslat Terényi Lajos alkotása. Ezt a tényt kiváltképp meg kell állapítanom, éspedig azért, mert ezt ma már nagyon kevesen tudják. Nem tudta például Zsilinszky Mihály sem, aki pedig a Békésmegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Orosházán tartott egyik vándorgyűlésén gyönyörű visszaemlékezést mondott Terényi Lajosról, Orosháza 1861. évi képviselőjéről.

5 Csak annyit állapított meg, hogy Terényi a Határozati Párt egyik kiváló tagjaként szerepelt. Részt vett a párt programjának szerkesztésében is. Ez úgy is volt, ahogy Zsilinszky monda, de ennél sokkal nagyobb szerepe volt, mert a határozati javaslat készítésénél fogva a pártnak Tisza Kálmán mellett egyik vezére is lőn. Igaz, hogy a Terényi alkotta határozati javaslatot nem ő, hanem a párt hármas bizottságának egyik tagjaként Tisza Kálmán terjesztette elő a képviselőház május 16-i ülésén. Maga a határozati javaslat remekmű volt, és méltán állta meg a helyét Deák Ferenc nagy alkotása mellett. Terényi Lajosnak a pártban és a képviselőházban elfoglalt előkelő, nagy pozícióját bizonyítja, hogy Tisza beszéde után mindjárt másnap, május 17-én rákerült a feladat javaslatának megvédésére. Az országgyűlési napló szerint beszéde a következő volt: „Ha végig tekintünk e hazának történetén, múlhatatlanul azon kérdés merül föl előttünk, hogy lehet az, miként egy nemzet, mely ellen vad ellenség fegyverei, művelt ellenség ármányai összeesküsznek, dacára a barbárok nyilainak, dacára a civilizátorok germanizációjának, ma is él? Én a választ nemzetem jogérzetében keresem. Igaz ugyan, hogy e hazának minden fia híven is teljesítette kötelességét, az egyik kardot, a másik az eke vasát forgat5 Zsilinszky Mihály: Terényi Lajos emlékezete. In: A Békésmegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat évkönyve 12. köt. 1887. 5-28. p.