Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

Itthon azonban kitörő hazafiú örömmel fogadták hazaérkezését, és megválasztották országgyűlési képviselőnek, egyben a Határozati Párt vezérének is megválasztotta. A Határozati Párt - noha a Felirati Pártnak Deák Ferenc volt a vezére az országgyűlésen többségben volt, és a párt, vezérét, Telekit kérte fel és bízta meg a határozati javaslat elkészítésével, s a képviselőházban való előterjesztésével. Teleki nem tért ki a megbízatás alól, de mielőtt annak megfelelt volna, május 7-én éjjel, lakásán agyonlőtte magát. Örök titok maradt, hogy mi volt szörnyű elhatározásának tulajdonképpeni oka. Sohasem lehetett azt kideríteni. Az egyik verzió szerint megbízásának elfogadásával ellentétbe jutott volna a császárnak tett ígéretével. Mások tudni vélték - ami erősen valószínűtlen és aligha történt meg -, hogy a halála előtti napon Deák Ferenc kereste volna őt fel, és azt kérdezte tőle, hogy vajon az emigrációban szerzett tapasztalatai szerint van-e alapos remény arra, hogy Magyarország függetlensége megvalósuljon, mert ha igen, ez esetben ő - Deák és párthívei - készséggel lemondanak a feliratról, és csatlakoznak a határozati javaslathoz, ámde ha erre nincs biztos kilátás, nem célszerűbb-e a haza érdekében az uralkodóházzal való kibékülés ösvényére lépni? A függetlenség kivívására vonatkozólag Teleki nem tudott Deáknak határozott feleletet adni. A harmadik és egyben valamennyi között a legvalószínűbb a Kossuth irataiban foglalt magyarázat, amely az öngyilkosságot annak tulajdonítja, hogy Teleki lelkiismeret-furdalást érzett, hogy az emigráció alatti intranzigens függetlenségi politikával szakított, és ez a tudat féregként rágódott lelkébe. Ezt bizonyítja Heves vármegyéhez 1861. március 9-én intézett válasza, melyben azt írja: egy félbeszakadt hivatás minden hű kebelre nézve nem egyéb egy kettéemésztett életnél. Ez a hivatás volt nála a haza függetlenségének kivívása, és hogy ezt az akciót nem folytathatta tovább, ez a kulcsa tragikus öngyilkosságának.

4 Teleki öngyilkossága ugyanolyan, sőt előzményénél fogva még nagyobb megdöbbenést keltett az országban, mint előzőleg Széchenyi öngyilkossága, különösen az országgyűlés tagjai között, és amidőn az elnök május 8-án, vagyis másnap reggel a tragikus esetet bejelentette, Deák Ferenc mélyen megrendülve állapította meg, hogy a fájdalom első rohama alatt lehetetlen tanácskozni, és indítványozta, hogy a temetés megtörténtéig a ház ne tartson ülést. így is történt. A képviselőház csak május 13-án tartotta meg ülését, amelyen Deák Ferenc gyönyörű szónoklatban terjesztette elő felirati javaslatát, amely valóságos remekmű, és amelynek egyes maximái, mint aminő például a „kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni nem szabad", továbbá a „jobban szeretem a hazámat, mint gyűlölöm annak ellenségét", szállóigévé váltak, és ma is mindig megszívlelendő kijelentésekül értékelendők a haza sorsát intéző hazafiak elhatározásaikor. A Határozati Párt, amely, ismétlem, lényegileg teljesen azonos közjogi álláspontot foglalt el, mint aminőt Deák Ferenc javaslata tartalmazott, és csak 4 Teleki László haláláról: Szabad György: Miért halt meg Teleki László? Bp., 1985. 116 p.