Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid A gazdag múltra visszatekintő városok történetének rendszerint vannak kiemelkedő szereplői: felfutó korszakokban működő polgármesterek, a városképet hosszú időre meghatározó építészek, neves vállalkozók és művészek, akik az adott települést széles körben ismertté teszik. A városoknak formát és rangot adó személyiségek egy részének emléke nemzedékeken keresztül eleven marad, másokat egy-két emberöltő alatt elfelednek. Ha Gyula történetét lapozgatjuk, emlékezésre és felejtésre is találunk példát bőséggel. A majdnem telj esen elfeledett városformáló személyiségek egyike Kóhn Dávid, a Békés című újság hajdani főszerkesztője. A Gyula múltja után érdeklődő kutatók olykor felütik „az élete alkonyán", hetven-nyolcvan éves korában, újságban publikált visszaemlékezéseit tartalmazó szerény külsejű köteteket, de talán az ízes történetek olvasóinak többsége sem sejti, hogy a szerző a XLX. és XX. század fordulóján, mintegy két évtizeden keresztül Gyula városának egyik legbefolyásosabb személyisége volt. Neves kortársaihoz, Dobay János polgármesterhez, Göndöcs Benedek apátplébánoshoz, Lukács György főispánhoz hasonlóan az ő keze nyomát is viseli a város. Velük s néhány más távlatosan gondolkodó várospolitikussal együtt Kóhn Dávid is részese volt Gyula látványos dualizmus kori fejlődésének. Hogy az idő az ő emlékét kortársainál jobban elfedte, abban nagy része volt szerénységének. A gimnázium elindításán munkálkodó bizottságban, a nyári színház felépíttetésén dolgozó körben éppen úgy ott volt, mint az Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyző Egyletében s az alkalmi céllal alakult, a város fejlődését célzó egyesületekben. A szervező bizottságokban, az egyesületekben rendszerint a titkári tisztet töltötte be, azaz - az eseményeket irányítva - ő végezte a tényleges munkát, a látványos szereplések lehetőségét, a dicsőséget pedig rendszerint meghagyta a kor társadalmi hierarchiájában nálánál lényegesen előrébb álló befolyásos embereknek. Ha keze nyomát keressük, nem csak hajdan volt és máig működő intézmények történetét kell sorra vennünk. Újságíróként hosszú évtizedeken keresztül - mai kifejezéssel élve - a közvélemény egyik leghatásosabb „tematizálója" volt. Különösen nagy befolyásra tett szert 1896 és 1918 között, amikor a Békés felelős szerkesztőjeként dolgozott. E kötetben rekonstruálható életművének legjellegzetesebb részeit kívánom újra elérhetővé tenni. A bevezető tanulmányban pedig szeretném felidézni életpályáját. Ez a pálya Gyula dualizmus kori történetének kevéssé ismert területeire visz bennünket, s talán érdeklődésre tarthat számot tágabb körben is. Kóhn Dávid pályája és családjának históriája ugyanis alkalmat ad a magyar zsidóság XIX. században induló asszimilációs folyamatának modellezésére.