Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid

A házaló kereskedéstől a városházáig Kóhn Dávid 1856. június 19-én látta meg a napvilágot Gyulán,

1 Kóhn Hermann izraelita vallású kereskedő és ^Xéisz Katalin elsőszülött gyermekeként. Több mint negyven esztendővel később, a Kóhn Hermann halálakor kiadott gyászjelentésen a família a Gyula polgárává vált családfőt két kifejezéssel azonosította: „kereskedő, 1848/1849-iki honvéd".

2 A gyermekek által legfontosabbnak ítélt identitásjelző kifejezések mentén meglehetős pontossággal feltárhatjuk a család történetét. Kóhn Dávid nagyapja - feleségével és gyermekeivel együtt - 1840-ben a Pest megyei Tápiószeléről telepedett át a Békés megyei Gyulaváriba.

3 A XIX. század elején meggyorsult a zsidóság Dél-Alföldre áramlása. Az 1700-as évek elején újratelepített terület lakossága erre az időszakra gazdaságilag megerősödött. A napóleoni háborúk idején kialakult konjunktúra komoly vonzerőt jelentett mind a mezőgazdasági termények értékesítésében, mind pedig a lakosság ellátásában részt vevő zsidó kereskedő réteg számára. A század elején indult vándorlás egyik hullámával érkezett - más Pest megyei, köztük tápiószelei családdokkal együtt - Kóhn József kereskedő is Gyula környékére. A források tanúsága szerint megpróbált Magyargyulára beköltözni, de kérelmét elutasították,

4 s így felesége szülőhelyén, Gyulaváriban települt meg. A XVIII. században a három Békés megyei uradalom közül a szentandrásiban és a kétegyháziban engedélyezték a zsidók letelepedését. így a legkorábbi, Békés megyei mércével mérve népes zsidó közösségek Békésszentandráson és a kétegyházi uradalomhoz tartozó Gyulaváriban alakultak ki. A vári hitközség történetéről Kóhn Dávid is írt, ő a hitközség eredetét a középkorra teszi. Ezzel szemben a megmaradt összeírások annyit árulnak el, hogy Váriban 1746-ban hat zsidó élt, 1799-ben 15,1808-ban pedig 90.

5 Ebben az időben a források már bírót, tanítót és sachtert is említenek. A letelepedés után egy 1848-as összeírásban bukkan fel ismét a Kóhn család. A családfő ekkor már nem élt, özvegy Kóhn Józsefné háztartásában három fiút és három leányt jegyeztek fel. A legidősebb, már Sarkadon férjnél lévő lány ekkor 24 éves volt, a legkisebb fiú pedig kilenc. A két hajadon leány szolgált: egyikük Simándon, a másik Vadászon. A legidősebb fiú, Hermann neve mellé az van bejegyezve: „nőtlen, apróbb portékákkal kereskedik".

6 A felnőtt 1 Kóhn Dávid jubileuma. Békés, 1936. jún. 19. 2 Békés Megyei Levéltár - a továbbiakban BML - XIII. 10. A Ladies család ir. b/29. Kóhn Hermann gyászjelentése. 3 BML IV B. 102. b. Békés vármegye Állandó Bizottmányának ir. 266/1848. (Ö. 166.) Közli K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Gyula, 2002. 60-66. p. 4 BML Y 101. Magyargyula város tanácsának ir. b/5. (Ö. 242.) 5 Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez 81-82. p. In: Világnak világa: Egyházak a Körösök vidékén. Szerk. Havassy Péter. Gyula, 2000. 6 L. 3. sz. jegyz. Az összeírás Kóhn Hermannt 19 évesnek mondja, más forrásokból tudjuk, hogy valójában ekkor 22 éves volt.