Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

diákok, tudósok, fuvarosok, számos céh védőszentje, november 25-i névünnepe a kisfarsang utolsó napja a hazai németség körében is.

79 A XVTII. század barokk jámborságának a mindennapi élettel szoros kapcsolatban álló patrónus szentjei közül Gyulán elsőként Nepumuki Szent János tiszteletét kell megemlítenünk. A vízen járók, a gyónási titok, a jó hír és név védőszentje a magyar barokk vallásosság kiemelkedő alakja, kultusza a jezsuita központokon túl a hazai németség körében is feltűnik, s a szakrális kordivat következtében a magyarság is kedvelt, amit elősegített a Habsburg-ház is Magyarországon.

80 Gyulán a városon keresztülfolyó Körös-ág, a Szent János-árok németgyulai hídfőjénél 1856-ig álló szobrát Csík Péter vármegyei főjegyző állíttatta 1730-ban. A vízen járók patrónusának fából készült tetővel és kerítéssel körülvett kőszobrát donátora, alighanem jezsuita iskolai kapcsolatai ihletéséből adományozta a városnak. Itt gyűltek össze a bárói kastély által pártfogolt városi szegények, hogy a kastély udvari papjától megkapják a földesúr által küldött pénzadományt. (A szobor adományozásának motívumát nem sikerült kiderítenünk az eddigi kutatások alapján. Ma is áll, többszöri áthelyezés után a Szent József-templom mellett, téglából készült szoborfülkében.)

81 Ritka keresztnévként külön is előfordul, tisztelőjének másik részét a János névre kereszteltek között kell keresnünk. Szent Flórián, a tűzoltók, sörfőzők, a fazekasok, kéményseprők, kovácsok, pékek céhek patrónusa gyulai kultuszát a Szent József-templomban emelt mellékoltár bizonyítja, amelynek később festett oltárképe jobb oldalán a szentnek a XVTII. század elejéről származó barokk faszobra áll. Minden bizonnyal az egykori német kápolnából került át a mai helyére.

82 Az elmondottak ellenére a Flórián ritka keresztnévként csaknem kizárólag a gyulai németség körében fordul elő. (A másik tűz ellen oltalmazó patróna Szent Ágota egyéni védőszentül választása is előfordul: ritka névként szerepel Gyulán. Bálint Sándor kutatásai szerint kultuszát a barokk korban Flóriáné szorította háttérbe, Gyulán mégis fennmaradt.)

83 Szent Orbánnak, a szőlők patrónusának népszerűségét a németvárosi szőlősgazdák körében ugyancsak a Szent József-templomban, a Szent Flórián oltáron álló szobra mutatja. Kultuszát ősi hazájukból hozták, hiszen Orbán az elzászi, Rajna-vidéki szőlőtermelő vidék elterjedt védőszentje.

84 A szőlőskertek másik, inkább a magyar etnikum körében ismert védőszentje Bertalan is megjelenik a gyulai keresztnevekben, igaz a ritkák között.

85 'Viszonylag gyakori női keresztnév Gyulán a Rozália, a barokk katolikus népélet legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek (főleg a pestis) kiemelkedő hazai védőszentje. A névadást az motiválta, hogy „ezzel iparkodtak Rozália segítségét megnyerni, hogy a nevének viselőjét oltalmazza meg a bajtól, járványos betegségtől."

86 Oltára, szobra azonban nincs a gyulai templomokban, névünnepén a német kápolnában mondott mise mutatja kultusza ismertségét.