Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

hattá a szülőket, hiszen a város általuk lakott egyik városrészét Miklósvárosnak nevezik. A gyulai románság 1790-1792 között a görög katolikus egyházhoz tartozott, innen is eredhet a katolicizmussal való szorosabb kapcsolatuk. A Sebestyén keresztnév szintén ritka Gyulán, annak ellenére, hogy a pestis elleni védőszentként ismert Szent Sebestyén és Szent Rókus tiszteletére is emelték az 1754-ben épült német kápolnát a mai Szent József-templom helyén. A patrónusválasztásban nyilván az 1738-as pestisjárvány játszott szerepet. Szent Sebestyén XVIII. század elejéről származó barokk szobra a mai Szent József-templom Szent Anna-oltárán áll, minden bizonnyal a lebontott kápolnából kerülvén mai helyére.

73 Rókus névre Gyulán a XVTII. században nem kereszteltek gyermeket. Sebestyén és Rókus tisztelete élő hagyomány volt a században, mert mindkettőjük neve szerepel azon kilenc szent neve között, akiknek ünnepén misét mondattak a kápolnában a németvárosi polgárok. (Szent Sebestyén, József, Flórián, Orbán, Donát, Rókus, Rozália, Vendel, Márton.)

74 Szent Rókusnak ugyancsak szobra áll a németvárosi templomban.

75 A Magyarországra költözött németség körében ismert szentek közül a Gyulán előforduló, nagyobbrészt ritka keresztnevek alapján ismert volt Szent Albin, Bálint, Benedek, Dániel, Erazmus, Erhard, Euszták, Gotthard, Henrik, István vértanú, Kelemen, Kristóf, Lénárd, Pantaleon, Üszögös Szent Péter, Vid,W)lfgang, Xavéri Szent Ferenc tisztelete is. (A felsorolt védőszentek választása a kereszteléskor, azonban nemcsak kizárólagosan a németvárosi anyakönyvekben fordult elő. Ennek többek közt a még részletesebben vizsgálandó házassági kapcsolatok adhatók okául, másrészt az a tény, hogy az uradalom német származású alkalmazottainak keresztelési adatai a magyarvárosi anyakönyvekben jelennek meg - miután ott laktak. A női nevek között Szent Gertrúd, Orsolya, Valburga, Notburga tiszteletére utalnak a leányoknak Gyulán is adott ritka keresztnevek.

76 A felsoroltakból látszik, hogy a hazai németség körében ismert a Tízennégy Segítőszent mennyei közösségének tisztelete, amely a kora középkorban az európai nagy pestisjárvány idején bontakozott ki. Magyarországon is ismert volt, bár később elenyészett, s hazai kultusza a XVTII. században betelepült németség példája nyomán született újjá (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Euszták, György, Katalin, Kristóf, Antiochiai Margit, Pantaleon, Vitus. Egyikük-másikuk helyén, Bálint Sándor kimutatása szerint, vidékenként Apollónia, Lénárd, Osvald, Rókus, Miklós tűnik fel).

77 A Tizennégy Segítőszent közösségéből védőszentet választó férfinevek közül a György gyakori név városunkban, úgy is mint a magyar nyelvterületen elterjedt férfi keresztnév. A gyulai anyavárosi templomban mellékoltára áll, helyi tiszteletének nyomait azonban nem ismerjük. A női nevek közül a Borbála ugyancsak gyakori Gyulán, mint a jó halál védőszentje. Gyulai elterjedésében alighanem szerepet játszott a mai jászság területéről beköltözött magyarság is, ahol Szent Borbála középkorra visszanyúló tisztelete folyamatosan megvolt.

78 Katalin a második legnépszerűbb gyulai leánynév a XVTII. században: Szent Katalin a