Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Implom József helytörténeti munkássága
különösen a nyelvhelyesség, a nyelvtan és a helyesírás különböző problémáival foglalkozott írásaiban. Implom József 1979. augusztus 24-én hunyt el. Tekintélyes mennyiségű dokumentum, egy hosszú kutatói pálya műhelyének gondosan rendben tartott iratanyaga maradt hátra otthonában. E hagyaték egy részét családja a gyulai Erkel Ferenc Múzeumnak, más részét a Békés Megyei Levéltárnak adta át. 1994-ben a múzeum szívességéből az ott lévő rész is a levéltárba került, amely azóta - letétként - a teljes irathagyatékot őrzi. Az anyag rendezésével kiderült, hogy Implom 1945 előtt készült kéziratai, gyűjtései, feljegyzései valószínűleg a múzeumban voltak, és így elpusztultak, elkallódtak. Ami megmaradt, az jól reprezentálja Implom 1945 utáni munkásságának fő kutatási irányait, amelyben a nyelvészeté és a helytörténeté volt a vezető szerep. Az iratanyag egyik része tehát nyelvészeti tárgyú jegyzet- és cédulaanyag. A három fő témakör a rétegnyelv, a tájnyelv és a magyar nyelv idegen eredetű szavai. Ez utóbbiból kiemelkedik az a nagy mennyiségű rendezett cédulaanyag, amely Implom „Latin eredetű igéink szótára" című tervezett könyve alapjául szolgált volna. A cédulák adatainak számítógépre vitelével, a szükséges egységesítéssel és kiegészítésekkel ez a mű befejezhető lenne, és bizonyára ki is lehetne adni. Emellett a nyelvhelyesség, a nyelvtan és a helyesírás, illetve ezek tanításának kérdéseiről is maradt fenn kéziratos anyag. A nyelvészeti és a helytörténeti kutatás érintkezési pontján áll a földrajzi nevek gyűjtése. Implom és leánya, Klára számos Békés megyei helység földrajzi neveit gyűjtötte össze és rögzítette cédulákon. Implom helytörténeti kutatásainak két fő célkitűzése Gyula és Békés megye történetének feldolgozása volt. Ennek során keletkeztek az irathagyatékban fennmaradt, füzetekben és füzetlapokon rögzített tematikus adatgyűjtések, jegyzetek. Ezek jelentős része kiadott könyvei és tanulmányai alapjául szolgált. E kutatásaihoz kapcsolódik a helytörténeti témájú újságcikkek gyűjteménye. Érdekes, hogy csak néhány apró, töredékes néprajzi adatgyűjtése őrződött meg. Végül fontos részét alkotják a hagyatéknak a személyes dokumentumok, emlékek és a levelezés. JEGYZETEK 1 Scherer Ferenc: Gyula város története I—II. k. Bp. 1938., \feress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp. 1938., Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Összeállította és a kísérő tanulmányt írta Draskovich József (Gyulai Füzetek 2.) Gyula, 1991. Korábban elsősorban Da'nkó Imre értékelte igen pozitívan és méltatta meleg szavakkal Implom tanári és tudományos munkásságát, valamint emberi jó tulajdonságait. Vö.: Implom József köszöntése. In: Körösmenti Honismereti Közlemények 3. Békéscsaba, 1969. 147-149. és Emlékezés Implom Józsefre - BÉ 1980/2. 226-228. 2 Tanárként is (1926-ban miniszteri dicséretben részesült az iskolai önképzőkör vezetésé356
