Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Implom József helytörténeti munkássága

ért) és a múzeum és könyvtár élén is. így pl. a múzeum berendezésének és kiállításának kialakítása előtt a legalaposabban igyekezett tájékozódni. A Nemzeti Múzeumban, a szegedi, a szentesi és a kecskeméti múzeumokban gyűjtött tapasztalatokat. Az eredményt illetően Banner János a leghitelesebb tanú, aki összehasonlíthatta és szakemberként ítélhette meg az 1930-as évek vidéki múzeumait. Megállapította, hogy „abban az időben a kecskeméti múzeumon kívül a gyulai múzeum volt az ország legmodernebb, legszebb vidéki múzeuma". Régi kutatók - új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 1.) Gyula, 1959. 22. 3 Az Implomra és családjára vonatkozó adatok forrásai: BMK GYMKIr. 30/1948., 58/1948., valamint BML IV B. 410. b. III. 1290/1923., III. 981/1926. és uo. Implom József iratai (személyes dokumentumok, levelezés), ezenkívül anyakönyvek és a Gyulai Polgári Fiúiskola értesítői, illetve évkönyvei 1920-1945. A művei, levelezése, múzeum- és könyvtárvezetői munkája dokumentumai alapján kialakult képet számos vonással egészítette ki Miskolczy László és a sajnálatosan már elhunyt Implom Klára, akiknek ezért itt mondok köszönetet. Implom József német eredetű, katolikus iparos családból származott. Már a nagyapja, Implom János is cipész volt. Édesapja, Implom József (1874-1912) cipészmester az újkígyósi születésű Vitaszek Annát vette feleségül. (Az ő apja, Wítaszek Ferdinánd gépész, édesanyja, Fischer Anna, tehát német eredetű iparos család volt ez is.) Első gyermekük, József 1899. szeptember 23-án a 986-os házszám alatti házban látta meg a napvilágot, amely az Apor téren, a mai Német Klub mellett állt. Az 1900-as években azonban már a Kneifel utca (ma Baross utca) 13. számú ház szerepelt a család lakhelyeként. A tehetséges fiút apja az elemi után a gyulai róm. kat. főgimnáziumba íratta be, a többi fiú taníttatására már nem tellett, ráadásul apjuk korai halála miatt árvaságra jutottak. A második fiú, Ferenc (1901-1979) négy polgárit végzett és kitanulta a cipészmesterséget. Medgyesegyházán telepedett le, 1932-ben belépett a Független Kisgazdapártba. 1945-48-ban vezető kisgazda politikus és országgyűlési képviselő is volt. (Vö.: Vida I.-VörösV: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949. Életrajzi lexikon. Bp., 1991. 90-91.) A harmadik fiú, János Pál (1903-1969) a család szegénysége miatt a mérnöki helyett kénytelen volt az egyházi pályát választani. 1922-ben belépett a domonkos rendbe, és ott a Lajos nevet kapta. Teológiai és bölcsészdoktorként a rend gráci és pesti stúdiumán filozófiát tanított. 1946-ban a magyarországi rendtartomány főnökévé választották meg. 1959-től az MTA könyvtárában, majd az OSZK-ban dolgozott. (Vö.: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XV köt. Bp. 1993. 160-161. Itt tévesen József keresztnév szerepel.) Az utolsó fiúgyermek, Gyula (1907-1985) apja mesterségét folytatta. A négy testvér közül tehát három figyelemre méltó pályát futott be. Implom József 1917. március 10-én, közvetlenül az érettségi után vonult be katonának. Erről az időszakról egy kis noteszben, A Gránicon címmel naplófeljegyzéseket vezetett. Az olasz fronton 1918. október 24-én indult meg a Piavénái az olasz ellentámadás. A Monarchia november 3-án kapitulált és aláírta a fegyverszünetet. A felbomlott seregből az olaszok, részben már a fegyverszünet megkötése után mintegy 300 ezer hadifoglyot ejtettek. Implom, aki már zászlós volt, 1918. december 8-tól a Baia (az ókori Baiae híres fürdőhelye) várkastélyában lévő tiszti hadifogolytáborba került. Innen 1919. augusztus 13-án átvitték Nisidára, a nápolyi öböl kis vulkanikus szigetére. Egy évi hadifogság után, október 19-én indultak az ausztriai Viílach felé, ahol átadták őket a magyaroknak. 4 BMK GYMKIr. 4/1917. 5 Ilyen pl. a Rákóra című elbeszélése 1924-ből. Az 1923-1928-ig terjedő periódust a pályakezdés időszakának tekinthetjük. Implom a háború utáni nehéz években igyekezett minél hamarabb állást találni. Az 1922-23-as tanév első felében három hónapot a gimnáziumban helyettesített, ahol elégedettek voltak munkájával, de végül középiskolai tanári diplomával csak a Polgári Fiúiskolában sikerült elhelyezkednie. Energikus és ifjú tanárként mindjárt 1923-ban megalapította az iskolában az Erkel Ferenc Önképzőkört, amelynek munkáját mint tanárelnök 1931-ig vezette. Az önképzőkör által rendezett versenyek néhány témája („A gyulai nép babonái és babonás szokásai" és „Szülőföldem tájszavai") jelzi Implom érdeklődésének irányát. A Polgáriiskolai 357