Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)
próbál tenni a latin „piatea" és „vicus" szavak jelentése között, az előbbi szerinte az utcák szokásos neve, az utóbbi általában nagyobb térséget, teret jelent. (I. m. 22-23. és 28.) Amint Kulcsár jelzi Szeged esetében, úgy Gyulánál is világosan látható, hogy a piatea, vicus és utca szavak minden további nélkül felcserélhetőek, és így ugyanaz a jelentésük. (Vö.: pl. GyO 60. és Kulcsár: i. m. 12.) Ugyanazon utcák mellett hol az egyik, hol a másik megjelölés tűnik fel. A Nagy utcáról tudjuk, hogy mellette valóban nagyobb térség, a piac volt, mégis említik mint utcát, piateát és vicust egyaránt. (Vö.: GyO 62., 66., 92., 218. és 220.) 29 Itt és a továbbiakban az egyes utcák első és utolsó említésének évét adjuk meg. A Nagy utca elnevezés Halácsy Miklós 1859-ben készült térképén szerepel újra. (BML BmT. 38.) A Békés-Csanád megyei cs. kir. törvényszék elnökének utasítására készített, 1851. évi utcanévjegyzéket közölte Szabó Ferenc: Dologház Gyulán 1837-1846. Békés megye helységeinek utcanevei a múlt század közepén. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 22.) Gyula, 1961. 29. 30 GyO 62. 31 Bácskai Vera: i. m. 32-33. és 37. A Nagy utca neve - amint Szegeden és Vásárhelyen is tekintélyes, gazdag voltára utal. (Kulcsár: i. m. 16. és Blazovich: i. m.) 32 GyO 82. Maga az ispotály is Szent Elekről kapta a nevét. 33 Az ispotályok és az obszerváns ferencesek - ezeknek volt kolostoruk Gyulán is - szerepéről a városfejlődésben: Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. In: i. m. 57-88. 34 Herbert Hoffmann: Vier Dörfer- eine Stadt. Anmerkungen zur Geschichte. In: Ditzingen. Tübingen-Stuttgart, 1994. 5. A településen keresztülfolyó Glems képezte a konstanzi és a speyeri püspökségek határvonalát. 35 GyO 89. 1556-ban az egri püspöki tizedjegyzékben szerepel a zarándi városrész négy utcája: Nagy, Bojtorján, Sánta és Fölszer. (Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 144. és 150.) Az utcák sorrendje kétséges, mert Karácsonyi kétféle sorrendben adja meg. 36 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 140. és 332., valamint GyT I. köt. 48. Vö. még: GyO 16. 37 GyO 60-61. Az oklevél még két utcát is említ Gyula Békés megyei részén, Krakót és Újfalut. 38 GyO 2. 39 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 319. és GyT I. köt. 87., GyO 204. A kápolnát először 1520-ban említik. (GyO 80.) Gyula egyházai közül végül is egyedül a Szent Miklós-kápolna helyét nem ismerjük. 40 GyO 6. és Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 319. 41 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. „Krakkó" címszó. 42 Karácsonyi: Békésvm. tört. II. köt. 175-176. és BO II. 123-124., valamint GyO 64., 66., 80. és 165. 43 A források szerint Gyulán a Fehér-Körösön volt a Nagymalom, a Foknak nevezett vízágon pedig a Fokmalom. (GyO 61. és 347.) Békés vármegye 1559. évi tizedjegyzékéből kiderül, hogy a Nagymalom Gyula Békés vármegyei részén volt. (OL Regestae decimarum. E 159. 9600. doboz) A Fokmalom helyét viszont nem ismerjük, a Fehér-Körös déli oldalán kellett lennie. A malmokról 1. még Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története - BMMK 1978/5. 267293. Békéscsaba, 1978. 44 BOI. 319., GyO 339. 45 GyO 6. A falvak összeolvadása miatt itt bonyolultabb a településszerkezet. A főbb útvonalak láthatólag a hidakhoz futnak. A középső szigeten egy szabályosabb, keresztutcas rendszer vehető ki. 46 GyO 81. és 124. 47 Castaldo tábornok jelentése 1552. április 4-én. A következő napi jelentésében már azt írja: „ha igazat mesélnek, több mint háromszor nagyobb Debrecennél". GyO 180. 89
